Mint az MTA közleményében olvasható, az Akadémia 1996-ban hozta létre azt a kiszámítható ösztöndíjrendszert, amely a PhD-fokozat megszerzése utáni kutatói pályaszakaszban támogatja a tudományos pálya iránt elkötelezetteket. A legkiválóbbak bármely tudományterületről pályázhatnak a határozott idejű, egy, két vagy három évre szóló, havi bruttó 124 500 forintos ösztöndíjra.

"A támogatás a teljesítményközpontúság jegyében a fiatal kutatót egy adott kutatási téma feldolgozására és eredményei összefoglalására, közlésére serkenti. Ösztönzi a már jelentősebb eredményeket elérteket a magyarországi kutatások folytatására, valamint az akadémiai doktori értekezés megírására és az MTA doktora tudományos cím megszerzésére. E címet a korábbi, mintegy 3000 Bolyai-ösztöndíjas közül eddig több mint 300-an szerezték meg. A tudományos karrierjüket építőket 2013-tól már az MTA posztdoktori programja is támogatja" - emeli ki a dokumentum.

Az idén 18-ik alkalommal hirdették meg a támogatást, amelyre 824 érvényes pályázat érkezett. A legtöbb pályázatot (57 százalékot) az egyetemekről nyújtották be, a második helyen az MTA kutatóhálózatából, kutatóhelyeiről (36 százalék) érkező jelentkezések állnak. A pályázatok benyújtása és elbírálása internetes rendszer segítségével történt. Összesen 200 kiváló tudós nyerte el 2015-ben a támogatást: 6 személy két, 194 kutató pedig három éven át részesül az ösztöndíjban.

Az eredményeket értékelve Lovász László kiemelte: "A pályázók számának növekedése jól mutatja, hogy egyre többen szeretnének a tudomány világában érvényesülni." Örvendetesnek nevezte az Akadémia elnöke, hogy hogy a legtöbb pályázat az egyetemekről érkezett, amihez az MTA és az egyetemek közötti élő és szoros kapcsolat is hozzájárult.

"Nyilvánvaló számunkra: ahhoz, hogy húsz év múlva Magyarországon színvonalas - ha lehetséges, a jelenleginél is színvonalasabb, világméretekben is eredményesebb - kutatás folyjon, az egyetemek jelentik a kulcsot" - mondta.

Ami a nyertes pályázatoknak a három fő tudományterület közötti megoszlását illeti, a matematikai és természettudományok képviselői 34,5 százalékkal, az élettudományokéi 32 százalékkal, a humán- és társadalomtudományokéi pedig 33,5 százalékkal részesültek a támogatásban. "Az ösztöndíjrendszer fontos jellemzője, hogy a humán tudományok művelői megfelelő, arányos módon vannak képviselve a nyertesek között" - hangsúlyozta Lovász László.