Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában 2024. május 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Makszim Semetov

Kreml: Moszkva és Washington folytatja a tárgyalásokat

Részleteket nem árultak el.

A Kreml és a Fehér Ház megállapodott az ukrajnai rendezési tárgyalások folytatásáról – jelentette be Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságírók előtt pénteken Moszkvában.

Elmondta, hogy Kirill Dmitrijev orosz elnöki különmegbízott beszámolt Vlagyimir Putyin államfőnek az előző hétvégén az Egyesült Államokban folytatott tárgyalásainak eredményeiről, és "az információt kielemezték". Peszkov közölte, hogy Putyin elnök megbízásából kapcsolatfelvétel történt az orosz és az amerikai kormányzat képviselői között, az orosz felet Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója képviselte, az amerikai oldalon "több beszélgetőpartner volt".

"Megállapodtak a párbeszéd folytatásról" - jelentette ki Peszkov.

Megismételte, hogy a Kreml nem fogja nyilvánosságra hozni az új orosz-amerikai kapcsolatfelvétel részleteit.

"Továbbra is úgy véljük, hogy jelenleg ennek az információnak a nyilvánosságra hozatala negatívan befolyásolhatja a tárgyalási folyamatot" - mondta.

Megjegyezte, hogy Oroszország számára nem világos, mennyire tükrözi Kijev hivatalos álláspontját Mihajlo Podoljaknak, az ukrán elnöki iroda vezetője tanácsadójának nyilatkozata, amelyben azt állította, hogy Ukrajnának nincs pénze a választások lebonyolítására.

"Kijevtől (ezzel kapcsolatban) nem hallottunk semmiféle nyilatkozatot" - hangoztatta, hozzátéve, hogy Kijev "mindenféle trükköt" bevet, hogy a nyugati országoktól újabb finanszírozáshoz jusson.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 1 televíziócsatorna pénteki 60 minut műsorában leszögezte, hogy Oroszország nem fogja az európai országokat kérlelni a párbeszéd folytatására. Álláspontja szerint a folytatás akkor válik majd lehetővé, "ha az európai fővárosokban megváltozik az Oroszországhoz való hozzáállás". Hozzátette, hogy Moszkva több országgal "különböző szintű kapcsolatokat" tart fenn, de ezeket nem plakátolja ki.

Az orosz diplomáciai tárca pénteken közleményben összegezte az év legfontosabb külpolitikai eredményeit. Ezek szerint Oroszország 2025-ben határozott lépéseket tett a létfontosságú nemzeti érdekei védelmében, "különös tekintettel a közeli külföldre és az eurázsiai térségre". A minisztérium szerint Oroszország és a vele azonos nézeteket valló országok ismételten megerősítették elkötelezettségüket a háború utáni világrend és annak alapjául szolgáló ENSZ Alapokmányának céljai és elvei iránt.

"A nemzeti érdekek határozott védelme azokkal az országokkal szemben, amelyek kormányai barátságtalan, Oroszország-ellenes lépéseket tesznek, arra kényszerítette ezeket az országokat, hogy elismerjék: lehetetlen +harctéri stratégiai vereséget mérni+ Oroszországra, és arra késztette őket, hogy áttérjenek az ukrajnai hadműveleti területen folytatott harci cselekmények azonnali beszüntetésének koncepciójára" - állt a dokumentumban.

A minisztérium álláspontja értelémében az alaszkai orosz-amerikai csúcstalálkozón elért megegyezések "alapul szolgálhatnak az ukrajnai konfliktus rendezéséhez azáltal, hogy megszüntetik annak kiváltó okait, beleértve a NATO bővítésével Oroszországot érő katonai fenyegetést, valamint a orosz és oroszajkú lakosság jogainak korlátozását".

Az állásfoglalás szerzői szerint Oroszország 2025-ben "megerősítette pozícióját" az afrikai kontinensen.

"A külső nyomás közepette a Moszkva és Peking közötti gyakorlati együttműködés bizonyította stressztűrő képességét, a kölcsönös elszámolások teljes egészében nemzeti valutákra tértek át" - állt az orosz diplomáciai tárca által kiadott értékelésben.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×