Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.39
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Népelemes rendszert telepítő szakemberek egy hát tetején.
Nyitókép: Getty Images/anatoliy_gleb

Jön a hó és a fagy, durván árthatunk a napelemeinknek

A téli időszakban a hó- és jégréteg jelentősen visszavetheti a napelemek teljesítményét, akár teljes leállást is okozva. A szakértők szerint azonban a manuális beavatkozás előtt érdemes mérlegelni, mert a szakszerűtlen tisztítás maradandó károkat okozhat a rendszerben.

A napelemek hatékonyságát alapvetően meghatározza a felületük tisztasága. Míg a por vagy a falevelek 10–30 százalékkal, egy vastagabb hóréteg akár 100 százalékban is blokkolhatja az energiatermelést. Ennek ellenére a legtöbb modern, megfelelő dőlésszögű panel rendelkezik öntisztuló képességgel, így a hó a napsütés hatására általában magától lecsúszik.

Mikor válhat szükségessé a beavatkozás?

  • A hóréteg több napon keresztül nem olvad el.
  • A panelek dőlésszöge túl kicsi, így nem tudnak természetes úton megtisztulni.
  • A teljes felületet jég borítja, ami tartósan gátolja a termelést.

Mit ne tegyünk a napelemekkel?

A fagyos időben végzett tisztítás kimondottan káros, a hirtelen hőmérsékletváltozás mikrorepedéseket okozhat az üvegben.

A jégkaparók és fémlapátok maradandó karcolásokat hagynak a felületen.

A vegyszerek és só roncsolják a panelek speciális védőbevonatát és korróziót okoznak.

A biztonságos tisztítás szabályai

Amennyiben a beavatkozás mellett döntünk, javasolt puha szőrű, teleszkópos nyelű kefék használata, amelyekkel a talajról is elérhetők a panelek. Víz használata esetén kizárólag a langyos víz javasolt, kerülve minden súrolószert vagy agresszív kémiai anyagot.

A szakemberek emlékeztetnek: a napelemes rendszer valós idejű adatainak folyamatos monitorozása segít eldönteni, hogy a termeléskiesés valóban indokolja-e a fizikai tisztítást.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×