Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Az amszterdami állatkertbõl érkezett hím hóbagoly (Bubo scandiacus) testvérpár egyikének csõre a Debreceni Állatkertben 2018. február 15-én.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Húsz év után először kihaltnak nyilvánítottak egy madárfajt Svédországban

Svédországban kihaltnak nyilvánították a hóbaglyot, húsz év után először veszítve el hivatalosan egy madárfajt. A tudósok szerint az éghajlatváltozás és a melegebb telek okozta élőhelyveszteség, valamint a mezei egerek hiánya vezetett a faj populációjának eltűnéséhez.

Svédországban kihaltnak nyilvánították a hóbaglyot, ami húsz év után az első alkalom, hogy az ország hivatalosan elveszít egy madárfajt – közölték természetvédelmi szervezetek. A tudósok szerint az éghajlatváltozás lehet a visszaszorulás fő oka, mivel megzavarja a bagoly érzékeny sarki ökoszisztémáját.

„A melegebb telek több esőt és kevesebb havat hoznak, ami tönkreteszi a hóalagutat, amelyre a hóbagoly elsődleges táplálékát adó lemmingek támaszkodnak a túléléshez” – idézi az Index a BirdLife International magyarázatát.

A hóbagoly a világ egyik legnagyobb bagolyfaja, és hideg régiókban él az Északi-sark környékén, többek között Alaszka, Kanada, Észak-Oroszország és Skandinávia területén. A faj a popkultúrában is ismertté vált, leginkább a Harry Potter-filmek Hedwig nevű karaktere révén.

Novemberben a Svéd Fajinformációs Központ javasolta, hogy a hóbaglyot a 2025-ös Vörös Listán kihaltnak nyilvánítsák Svédországban, mivel 2015 óta nem figyeltek meg költést.

A központ a Svéd Mezőgazdasági Egyetem (SLU) része, és hivatalosan ötévente frissíti a vörös listát. Az új, hivatalos kiadás 2026 márciusában várható.

Világszinten is drámai a helyzet

Egy 2024 végén, a Bird Conservation International tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a hóbagoly világpopulációja 14 000-28 000 költő példányra tehető.

A Bird Conservation International felhívta a figyelmet arra is, hogy a faj 2017 óta sebezhető a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) globális vörös listáján, miután a populáció a becslések szerint az elmúlt tíz évben, vagyis nagyjából három generáción belül, 30 százalékkal csökkent.

Bár Svédországban már nem látható a hóbagoly, Skandináviában nem tűnt el teljesen – mondta Mikael Svensson, a SLU Fajadatbankjának biológusa.

A probléma megoldása érdekében kulcsfontosságú lesz a lemmingek visszatérése, mivel ez hosszú távon ösztönözheti a hóbaglyok visszatelepülését, hiszen a bagoly több ezer kilométert képes vándorolni a táplálék elérhetősége függvényében – olvasható.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×