Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Az aranyérmes Liu Shaoang a férfi rövidpályás gyorskorcsolyázók 500 méteres versenyének eredményhirdetésén az olimpiai parkban a pekingi téli olimpián 2022. február 14-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Kiszámoltuk, mennyit keresett a pekingi olimpián Liu Shaoang

A friss olimpiai bajnok kapja minden idők legnagyobb olimpiai jutalmát Magyarországon.

Véget ért a rövid pályás gyorskorcsolyázók versenye, így itt az ideje számot vetni nemcsak a mieink által elért eredményekkel, hanem azzal is, mennyit kerestek a legjobban szereplő magyarok a pekingi téli olimpián.

Egy 2020-as kormányrendelet szabályozza a kimagasló sporteredmények díjazását, és eszerint a legmagasabban az olimpiai érmeket és helyezéseket jutalmazza az állam. Az ötkarikás aranyérem 50 millió forintot ér, az ezüst 35,7 milliót, míg a bronz 28,5 milliót, de még a nyolcadiknak is jár 2,8 millió forint, és az elismerésnél nincs különbség abban, hogy az adott helyezést valaki egyéniben vagy valamilyen egység tagjaként érte el.

Ebből már kiszámolható, hogy a magyar rövid pályás gyorskorcsolyázók közül Liu Shaoang kereste a legtöbb pénzt a kínai fővárosban, mert olimpiai bajnok lett 500 méteren, harmadik 1000 méteren és a vegyesváltóban, negyedik 1500 méteren és hatodik a férfistaféta tagjaként.

Ez így összesen nettó 139,9 millió forint, ezzel ő lett minden idők legmagasabban díjazott magyar olimpikonja,

mert az eddigi rekorder, a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka 2016-ban Rióban 136,4 millió forintot keresett, de akkor még más volt a díjtábla, például 35 millió forintot ért egy aranyérem.

Most a második legtöbb pénzt a másik Liu testvér kereste, a vegyesváltóban szerzett bronzéremmel és a férfiváltóban, illetve 1500 méteren elért két hatodik helyével összesen 51,3 millió forintot kaphat. A két stafétában is szereplő Krueger John-Henry állami jutalma 39,9 millió forint. Utána következik a fizetési rangsorban Jászapáti Petra, aki a vegyesváltó bronzérme mellett hetedik lett 500 és nyolcadik 1000 méteren, így összesen 37 millió forint jár neki. Váltóbeli társa, Kónya Zsófia a bronzéremmel 28,5 millió forintot érdemelt ki, és jut 11,4 millió forint Nógrádi Bencének is, aki a férfiváltóval lett hatodik.

Összesen 308 millió forint a magyar olimpikonok pekingi jutalma. Csak érdekességképpen, a tavaly a tokiói nyári olimpia után 2,39 milliárd forintot fizetett ki az állam a jutalmakra, akkor a kajakos Csipes Tamara kapta a legtöbb pénzt, 107,2 millió forintot, míg Kozák Danuta (kajak) és Milák Kristóf (úszás) 100-100 millió forintot érdemelt ki.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter elkezdte rendkívüli sajtótájékoztatóját – cikkünk frissül!

Magyar Péter elkezdte rendkívüli sajtótájékoztatóját – cikkünk frissül!

Magyar Péter szombaton reggel 9 órai kezdettel rendkívüli sajtótájékoztatót tart, mint a Facebookon fogalmazott, „az Orbán-kormány egyik legnagyobb hazugságáról.” Bemutatta a jegyzőkönyveket: a 2024. augusztus 21-i kormányülésen az Orbán-kormány először írta le a vitnyédi migránstábor szükségességét. Itt a 2024-es magyar kormányülés hivatalos jegyzőkönyve szerint „2026-ra szükséges kiélezni a migrációval kapcsolatos politikai konfliktust”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az EU nem alkalmas az élvonalbeli innovációra? Nobel-díjas professzorok vitatták meg, miért döcög az európai gazdaság

Az EU nem alkalmas az élvonalbeli innovációra? Nobel-díjas professzorok vitatták meg, miért döcög az európai gazdaság

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az USA és Kína között zajló – az AI uralásáért folyó – verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt az egyik fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×