Infostart.hu
eur:
363.28
usd:
318.34
bux:
144709.32
2026. július 22. szerda Magdolna
Az olimpiai ötkarikával feldíszített Eiffel-torony Párizsban 2024. július 18-án. A 2024-es olimpiát július 26. és augusztus 11. között rendezik a francia fővárosban.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Előrelátás, fenntarthatóság, takarékoskodás – min múlik, hogy siker vagy kudarc lesz egy olimpia?

Az eddigi legsikeresebb olimpiákat amerikai városok rendezték, Athén és Rio de Janeiro példája pedig azt szemlélteti, hogyan nem szabad megszervezni az ötkarikás játékokat – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője. Németh Viktória hozzátette: sok múlik azon, hogy a rendező ország mennyire felkészült, mennyire látják jól előre az eseményeket, illetve megfelelően kalkulálnak-e a büdzsét illetően.

1896 óta tizenkilenc ország 21 városában rendeztek nyári olimpiai játékokat, valamint tizenhárom ország 21 városa adott otthont téli olimpiának. Az ötkarikás játékok gazdasági sikere vagy kudarca jelentős mértékben függ az előrelátó rendezéstől, és attól is, hogy a házigazda ország politikai és gazdasági rendszere stabil-e vagy sem – állapítja meg elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

A tanulmány szerzője, Németh Viktória az InfoRádióban elmondta: leginkább az amerikai kontinens nagyvárosai tudtak gazdaságilag is sikeres olimpiákat rendezni. A nyári játékok közül az 1984-es Los Angeles-i, míg a téliek közül a 2002-es, Salt Lake Cityben rendezett olimpia volt a legsikeresebb, de az elemző kiemelte az 1992-es barcelonai nyári ötkarikás játékokat is. A katalán városra ugyanis széles körben tekintenek úgy, mint amely házigazdaként sokat profitált a rendezésből, és

mind a mai napig a legjobb és követendő példaként emlegetik, mivel Barcelona az olimpiarendezés révén nagyon jelentős turisztikai célponttá vált.

Az 1984-es olimpia több mint 232 millió dolláros nyereséget hozott a rendezőknek a Los Angeles Business Journal összegzése szerint. Az amerikaiak szinte teljes mértékben meglévő stadionokra, infrastruktúrára támaszkodtak, egyértelműen kizárták az új, pazar létesítmények megépítését, amit az idei, párizsi játékok szervezői is példaként követtek. Napjainkban a sikeres olimpia receptjének fontos összetevőjeként tartják számon, hogy ne kelljen óriási infrastrukturális beruházásokat megvalósítani.

A Los Angeles-i játékok televíziós közvetítési bevételei is jelentősen megugrottak a korábbi olimpiákhoz képest, továbbá

az amerikai szervezőbizottság úttörőnek bizonyult abban a tekintetben is, hogy elsőként alkalmazták sikerrel a kereskedelmi szponzorokat.

Az eddigi legsikeresebb téli olimpiát Salt Lake City rendezte meg 2002-ben. Ez a sportesemény is nyereséges lett, ráadásul megindult a helyi turizmus fellendülése, amit jól jelzett, hogy több mint húsz százalékkal nőtt a síelők száma a Salt Lake City-i játékok előtti év és a 2014–2015-ös szezon között a utahi síközpontokban. Az olimpiarendezés révén Utah autópálya-hálózata is jelentősen kibővült Salt Lake City és a keletre fekvő hegyekben található népszerű síközpontok között.

Németh Viktória kitért a veszteséges olimpiákra is, köztük a 2004-es athéni és a 2016-os riói játékokra. Az athéni rendezést főként a tervezési hibák miatt a legnagyobb olimpiai kudarcként tartják számon. A 15 milliárd dolláros költségek messze meghaladták az eredeti költségvetési összeget, igaz, a túlköltekezés jelentős része a 2001. szeptember 11-i, amerikai terrortámadás után felmerült többlet biztonsági költségeknek tudható be. Egyes közgazdászok becslése szerint

az egy háztartásra jutó költség meghaladta az 56 ezer dollárt, amit a görög állampolgárok azóta is fizetnek.

A riói olimpiát pedig Brazília történetének legnagyobb gazdasági válsága idején rendezték. A játékok összköltsége meghaladta a 20 milliárd dollárt, és Rio de Janeiro 900 millió dolláros mentőcsomagot kért a szövetségi kormánytól, hogy fedezze az olimpia rendfenntartásának költségeit. Ezzel együtt sem tudták kifizetni az összes közalkalmazottat. A brazil városban és környékén jelentős infrastrukturális beruházásokat, felújításokat végeztek az olimpiarendezés miatt, melyek célja a leszakadt, elmaradottabb peremterületek rekonstrukciója volt, az olimpia után azonban a legtöbb helyszín elhagyatottá vált vagy alig használták.

Egy 2017-ben végzett vizsgálat megállapította, hogy míg az eredeti 27 helyszínből tizenöt adott otthont valamilyen későbbi eseménynek, a többi nagyrészt elhagyatottan áll azóta is. Az ikonikus futballstadiont, a Maracanát például megrongálták, és teljesen kikapcsolták az áramot, miután 950 ezer dolláros villanyszámlát halmoztak fel.

Ugyancsak nagy gazdasági kudarcként emlegetik az 1976-os montreali olimpiát, de Németh Viktória megjegyezte: a kanadai egy megosztóbb esemény, ami igazából azért nem volt sikeres, mert Montreal a későbbiekben nem tudta jól kihasználni és működtetni a megépített sportlétesítményeket.

Az elemző arról is beszélt, hogy melyek az alapfeltételei egy olimpia sikeres megrendezésének. Mint fogalmazott, kulcskérdés, hogy az adott ország „mennyire felkészült, mennyire látja jól előre az eseményeket, illetve megfelelően kalkulál-e a büdzsét illetően”. Hozzátette: a 2004-es athéni olimpia intő példa arra vonatkozóan is, hogy

ha egy rendező ország politikai vagy gazdasági rendszere nem stabil, még több probléma és gond keletkezik, és így sokkal több lesz a kár, mint a haszon egy olimpiarendezéssel.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből az is kiderül, hogy Magyarország más államokhoz képest kisebb ráfordítással vált olyan helyszínné, amelyet nemzetközi szinten a sporttal hoznak összefüggésbe. Tavaly Budapest már a tizedik legnépszerűbb célpontja volt a nemzetközi sporteseményeknek, illetve a hozzájuk kapcsolódó turizmusnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
2051-ig titkosították a nemzetbiztonsági bizottság ülését, Szijjártó Pétert is meghallgatnák

2051-ig titkosították a nemzetbiztonsági bizottság ülését, Szijjártó Pétert is meghallgatnák

Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminisztert is is meghallgatná az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén a Tisza Párt, hogy konkrét kérdéseket tehessenek fel neki az új pozíciójával kapcsolatban – mondta Czakó Czirbus Pál, a bizottság kormánypárti tagja a testület szerdai, zárt ülése után.

Orbán Viktor: mostantól minden illegitim, a cél a jogállam békés visszaállítása

Eljött az önkény kora, az utolsó legitim államfő Sulyok Tamás. A Fidesz nem vesz részt az új közjogi méltóságok megválasztásában, és mindegyiküket illegitimnek fogja tekinteni. A Fidesz célja a demokrácia visszaállítása – mondta Orbán Viktor. A Fidesz elnöke Bóka Jánossal, a Fidesz kedden megválasztott parlamenti frakcióvezetőjével tartott tájékoztatót. Az InfoRádió kérdésére beszélt Szijjártó Péter döntéséről is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.22. szerda, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Így is lehet enyhíteni a lakáshiányt: komoly tőke áramlik az egyik északi állam lakáspiacára

Így is lehet enyhíteni a lakáshiányt: komoly tőke áramlik az egyik északi állam lakáspiacára

A Schroders Capital tovább bővíti európai ingatlanhitelezési tevékenységét, és összesen 362 millió dán korona, azaz mintegy 48,4 millió euró értékben nyújt finanszírozást két dániai lakóingatlan-fejlesztéshez - írta meg az IPE Real Assets. Az alapkezelő a hitelek révén a lakásszektor finanszírozásában és a skandináv piacon egyaránt erősíti pozícióját. A finanszírozási konstrukció egy napon talán a magyar lakóingatlan-fejlesztések számára is vonzó lehet - ezekről is szó lesz a Property Investment Forum konferencián, érdemes lesz eljönni!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×