Infostart.hu
eur:
363.45
usd:
318.6
bux:
144765.41
2026. július 22. szerda Magdolna
Az olimpiai ötkarika az Eiffel-tornyon a 2024-es párizsi nyári olimpia megnyitóünnepségén 2024. július 26-án.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Az elmúlt évtizedek legolcsóbb olimpiája – új alapokra helyezték a rendezést a franciák

Párizs költséghatékony és a korábbi ötkarikás játékoknál fenntarthatóbb olimpiarendezést ígért, és úgy tűnik, ez meg is valósul. A szervezés elsősorban a helyi termékekre és szolgáltatásokra épül, így a francia kis- és közepes vállalkozások is jól járnak – mondta az InfoRádióban Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója.

Már több mint egy hete zajlanak a nyári olimpiai játékok versenyei Párizsban, ahol 206 nemzet 10 500 sportolója küzd az érmekért. A sport nemcsak az eredményekben és a rekordokban, hanem egyéb más területeken is a számok varázslatos világa, a statisztikák nagy tudománya. Az idei ötkarikás játékokra összesen tízmillió jegyet értékesítettek. A szurkolók mintegy hárommillió belépőt kaptak, közülük akár a másfél milliót is meghaladhatja a külföldi vendégek száma. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója az InfoRádióban elmondta: a játékok alatt körülbelül 11,5 millió turista tartózkodik a francia fővárosban, amely így várhatóan jelentős bevételre tesz szert.

Horváth Sebestyén hozzátette: a tévécsatornákon és egyéb más platformokon világszerte négymilliárd ember láthatja az olimpia eseményeit, és a közvetítési jogdíjakból származó összegek ugyancsak rendkívül jelentős bevételi források. Egyes becslések szerint

a párizsi játékok összbevétele 6,7 és 11,1 milliárd euró közötti összeg lehet, ami gazdaságösztönző hatással lehet a Párizs környéki régióra.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a 2010-es évek közepén az Agenda 2020 irányelveinek megfelelően a fenntartható és pénzügyileg, gazdaságilag megvalósítható olimpiák megrendezését tűzte ki célként, amit a párizsi szervezők is nagyon komolyan vettek, hiszen a francia főváros az elmúlt évtizedek legolcsóbb multisporteseményének ad otthont. A szervezés és a rendezés körülbelül 8,9 millió eurónyi (több mint három és fél milliárd forintnyi) kiadást jelent a házigazdának. Az elemző kiemelte: az olimpia megrendezésével a francia gazdaság ösztönzése is cél volt, ennek megfelelően a beszállítók mintegy nyolcvan százaléka helyi kis- és közepes vállalkozás. A szervezésben részt vevő szolgáltatók kilencven százaléka szintén francia. A munkaerőpiaci hatások sem elhanyagolhatók, ugyanis 181 ezer embernek biztosít valamilyen munkát az olimpia. Horváth Sebestyén megjegyezte: a korábbi ötkarikás játékokon sokkal alacsonyabb (körülbelül ötven százalék) volt a rendező országból származó szervezők aránya.

Az olimpia hatására még több turista érkezhet Párizsba

A franciáknak az országimázs erősítése szempontjából is kulcskérdés a jó olimpiai rendezés, a megnyitóünnepségnek azonban meglehetősen vegyes volt a fogadtatása a nemzetközi közvéleményben, majd néhány nappal később a Szajna rossz vízminősége miatt a férfi triatlonosok versenyét is el kellett halasztani egy nappal. A kutató szerint a kellemetlenségek ellenére egy ilyen esemény megszervezése alapvetően egy pozitív imázspont. Kiemelte, hogy az ilyen óriásrendezvényeknek nemcsak közvetlen bevételei vannak, hanem számos közvetett, nehezen számszerűsíthető pozitív gazdasági vonzatai is vannak. Ide sorolható az országimázs építése is.

Ugyanakkor Franciaország az egyik legfőbb európai turisztikai célpont, így különösebben nem szorul országimázs-javításra. Ezzel együtt Horváth Sebestyén szerint

az olimpia hatására a következő években még több külföldi turista fog ellátogatni Franciaországba.

Évente körülbelül 80 millió külföldi vendég érkezik Franciaországba, és a kutató szerint érdemes lesz megfigyelni a jövőben, hogy mennyivel nő majd a számuk. Korábban számos kutatást készítettek arról, hogy az elmúlt két és fél évtized téli és nyári olimpiái után mennyivel több turista érkezett a rendező országokba. Az elemzések alapján átlagosan nagyjából 5-10 százalékos emelkedés történt.

A franciák tanultak a korábbi rendezők hibáiból

A fenntarthatóság érdekében valószínűleg a francia szervezőbizottság is kielemezte a 2004-es athéni és a 2016-os riói játékok tapasztalatait, hiszen általában ez a két olimpia a fő hivatkozási pont arra, hogy nem szabad ötkarikás játékokat rendezni. A multisportesemény után ugyanis a görög és a brazil városban – több más, főként gazdasági probléma mellett – jó néhány létesítmény mind a mai napig kihasználatlanul, elhagyatottan áll. Horváth Sebestyén elmondta: a nagyobb sportesemények megrendezésénél mindig fő kérdéssé válik, hogy a megépített létesítményeket hogyan fogják hasznosítani. Pozitív példaként Atlantát hozta fel, ahol 1996-ban rendeztek nyári olimpiát, és az egyik létesítményt ma már börtönként használják. Athénban ezzel szemben a 2004-re kialakított olimpiai falu jelenleg teljesen üresen áll, míg a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokságra rendkívül környezetkárosító módon építették fel a stadionokat, illetve egyes létesítményeket azóta már le is bontottak.

Franciaországban 35 fő helyszínen zajlanak az ötkarikás játékok eseményei, az elemző szerint pedig jelen pillanatban nem lehet még megmondani, hogy mi lesz a jövőben a létesítményekkel, az viszont jól látszik, hogy

a szervezők az olimpiai falu szálláshelyeinek kialakításánál az egyszerűségre és a környezetbarát megoldásokra törekedtek.

Az ágyak például újrafeldolgozható kartonpapírból készültek, ami egyes sportolóknak nem nyerte el a tetszését, mivel nem túl kényelmesek, mások viszont jó dolognak tartják.

Horváth Sebestyén szerint „nem azzal fogjuk megoldani az emberiség legnagyobb problémáit”, ha kartonpapírokból készítünk ágyakat, ráadásul a sportteljesítményre is negatívan hathat, amennyiben nem tudnak rajta jól aludni az érintettek. Az elemző szerint az ugyanakkor kedvező jelenség, hogy a franciák a rendezés tekintetében a fenntarthatóságra és a költségek minimalizálására törekedtek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Új vasúti híd épül Budapesten a Duna fölött – itt vannak a részletek

Új vasúti híd épül Budapesten a Duna fölött – itt vannak a részletek

Elkezdődik a Gubacsi vasúti híd 31 milliárd forintos fejlesztése, amely a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv egyik fontos beruházása.

Újabb energiaválság szabadulhat a világra

A Hormuzi-szorosban a háború idején bevezetett iráni és amerikai blokádok után itt a harmadik: a Teheránnal szövetséges jemeni húszik közölték, hogy megtámadnak bármely tankert, amely szaúdi olajat szállít, azaz bejelentették a saját blokádjukat. Ennek nyomán több olajszállító hajó fordult vissza.
inforadio
ARÉNA
2026.07.22. szerda, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Olajra lépett a forint

Olajra lépett a forint

Az MNB kamatcsökkentését követően továbbra is 360 forint felett mozog az euró árfolyama. A magyar deviza gyengülése mögött főként az iráni háború újabb eszkalációja és az olajárak újbóli emelkedése, a dollár erősödése és az MNB iránymutatása állhat. Az emelkedő olajárak és az amerikai állampapírhozamok növekedése által támogatott dollár eközben négy évtizedes mélypontra taszította a japán jent, így a piac feszülten figyeli a lehetséges japán devizapiaci intervenciót.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×