Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
A norvég Erling Haaland (b2) a csapattársaival, miután gólt szerzett a 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezõi I csoportja hatodik, utolsó fordulójának Olaszország-Norvégia mérkõzésén a milánói Giuseppe Meazza Stadionban 2025. november 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Matteo Bazzi

Körkép a foci-vb-selejtezőkről: még a norvégok szárnyalásánál is akadt nagyobb meglepetés az európai zónában

Tizenkét európai csapat már biztos vb-résztvevő, tizenhat még harcban áll a 2026-os világbajnoki részvételért. Lezárult a selejtezők 2025-ös szakasza, folytatás a playoffban, március végén. Körkép az európai zóna történéseiről.

A tizenkét csoportgyőztes (Németország, Svájc, Skócia, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Hollandia, Ausztria, Norvégia, Belgium, Anglia és Horvátország, a csoportok betűjelének ábécésorrendjében) többsége az első számú esélyesnek számított a maga csoportjában, másképpen fogalmazva, tízen az első kalapban voltak a sorsoláskor. A két kivétel Norvégia (második kalap), amely az olaszokat előzte meg, valamint Skócia (harmadik kalap), amely az utolsó selejtező utolsó perceiben a dánokon kerekedett felül.

A fentiekből talán következik: ez az utóbbi két csapat egyenes ági kijutása az igazi meglepetés.

A norvégok nyolcból nyolc meccset nyertek, imponálóan meneteltek végig, azt pedig senki nem gondolta volna, hogy a Squadra Azzurrát két győzelemmel, 7–1-es gólkülönbséggel szedik ízekre.

Sok nagy szégyent megélt már az olasz futball, az olasz válogatott, hívei talán az 1966-os vb-n a Koreai NDK-tól elszenvedett vereséget, illetve a 2022-es vb előtti selejtező playoffban az észak-macedónok elleni hazai vereséget tartották eddig a legfájóbbnak, ez a kettős vereség, elsősorban a gólkülönbség miatt, felzárkózik ezek mellé.

Ugyanakkor kalapot le a norvégok előtt, akik a XXI. században először harcolták ki egy nagy tornán való szereplés jogát, mégpedig úgy, hogy a nyolc mérkőzésükön 37 gólt szereztek. Összehasonlításként: a teljes európai mezőnyben a második leggólerősebb válogatott a belga volt, 29 góllal, a hollandok (csak hat találkozón) 27-ig jutottak.

A skótok, akiket 2024 nyarán, a németországi Eb-n legyőzött a magyar válogatott, szerencsés sorsolást kaptak, de ennél fontosabb, hogy élni tudtak a lehetőséggel. Kihasználták, hogy a dánok, akik Zalaegerszegen 6–0-ra megverték a minden „hazai” meccsüket Magyarországon játszó fehéroroszokat, ugyanazt a válogatottat nem tudták legyűrni az utolsó előtti fordulóban, Koppenhágában. Tegyük azt is hozzá: a skótok döntetlent játszottak a dán fővárosban.

Feltétlenül kiemelést érdemel még az angolok csoportelsősége: a háromoroszlánosok általában kiválóan szerepelnek a selejtezőkben, most is így történt. Minden meccsüket megnyerték a szerbekkel, az albánokkal, az andorraiakkal és a lettekkel szemben, mégpedig egyetlen kapott gól nélkül!

Az európai zónában csak az angol és a norvég csapat ért el százszázalékos mérleget, a győzelmek mellett egyetlen döntetlen becsúszott a spanyoloknak, a franciáknak és a horvátoknak.

Konzerválódtak valamelyest az erőviszonyok Európában? Valamelyest igen, talán. A 2024-es Eb legjobb nyolc csapatából, tehát a negyeddöntősök közül hét csoportelső lett, csak a törökök nem, akiket viszont az Európa-bajnok spanyolok előztek meg.

Ha a 2025-ös Nemzetek Ligája élmezőnyét nézzük: a négy elődöntős, a spanyol, a portugál, a francia és a német csapat ott lesz Amerikában, ahogyan a negyeddöntős horvát és holland gárda is. Elbukott viszont a két további negyeddöntős, az olasz és dán válogatott, tényleg ez a mostani selejtezőknek is a legnagyobb érdekessége, de nem lehet nem észrevenni: az olasz válogatott továbbra is válságban van.

Hasonlóan érdekes, a playoffba került 12+4 csapat összetétele.

Csoportmásodikként került márciusi rájátszásba az olasz, a dán, a török, az ukrán, a lengyel, a walesi, a cseh, a szlovák, az ír, az albán, a bosnyák és a koszovói együttes. (A Nemzetek Ligája-szereplés alapján pótvizsgázhat a svéd, a román, az észak-macedón és az északír csapat.)

Mindenfajta előzetes elemzést alapul véve: ebben három meglepetés akad. 1. és legkevésbé az: a bosnyákok megelőzték a románokat. 2. és már jóval nagyobb meglepetés: az első három mérkőzésükön nyolc pontot veszítő írek megelőzték a magyar válogatottat. 3 és abszolút szenzáció: a negyedik kalapba sorolt koszovói válogatott idegenben megverte a szlovénokat és a svédeket is, és csoportmásodik lett.

November 20-án, csütörtökön, Zürichben tartják a pótselejtezők sorsolását.

Négy négyes csoportot alakítanak ki, amelynek tagjai final four-szerűen játszanak, a győztes mehet a vb-re. Négy kalapba sorolták a tizenhat csapatot, a negyedikbe kerültek a Nemzetek Ligáján keresztül érkezők. Az első kalapban lévők (Olaszország, Dánia, Törökország, Ukrajna) a negyedik kalapból kapnak majd ellenfelet (Románia, Svédország, Észak-Macedónia, Észak-Írország).

Következésképpen a második kalapba tartozó csapatokat sorsolják majd a harmadik kalaposdokkal. A beosztások alapját a FIFA-világranglista adja, így tudható, hogy továbbjutása esetén a magyar válogatott a második kalapba került volna, a harmadikba szorítva így a szlovákokat, akiket megkaphattunk volna első ellenfélnek, a Puskás Arénába, mint az albánokat, a bosnyákokat és a koszovóiakat is. Utána viszont már az 1. és a 4. kalapból összesorsolt ellenfél jött volna. De ne is fájdítsuk tovább a szíveket…

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Az elmúlt néhány év megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az Európai Unió geopolitikai visszaerősödéséhez elengedhetetlenné vált egy új védelmi ipar felhúzása és a versenyképességi szempontok előtérbe helyezése. Ez a két téma több ponton kapcsolódik az uniós stratégiában, de egyik sem megvalósítható az ezekhez szükséges kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés nélkül. Kína az elmúlt évtizedek alatt úgy helyezkedett, hogy ezeknek a kitermelése és feldolgozása is rajta keresztül történjen, így a bármikor újraélesíthető vámháború árnyékában az EU-nak olyan stratégiát kell kidolgoznia, amely rövid távon biztosítja a készleteket, és fokozatosan eléri, hogy egy ország se legyen képes önkényesen zsarolni az EU-t, valamilyen függősége miatt. Az Európai Bizottság ezért olyan tervvel állt elő, amely új beszállítókkal és a beszerzési rendszer kézbevételével kívánja megelőzni a sokszor napi működést is fenyegető készlethiányt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×