eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 29. szombat Auguszta
A győztes norvég csapat ünnepel a női kézilabda Európa-bajnokság eredményhirdetésén a Wiener Stadthalléban 2024. december 15-én.
Nyitókép: MTI/Tóth Zsombor

Magabiztos sikerrel Európa-bajnokok a norvégok, Klujber Katrin a gólkirály

A címvédő és olimpiai bajnok norvég válogatott fölényes, 31-23-as sikerrel múlta felül a dán csapatot a magyar-osztrák-svájci közös rendezésű női kézilabda Európa-bajnokság vasárnapi fináléjában, Bécsben. A kontinenstorna gólkirálya a bronzérmes magyar válogatott jobbátlövője, Klujber Katrin lett 60 találattal.

A Ferencváros klasszisa az Eb-k történetének negyedik magyar gólkirálya: Farkas Ágnes 1994-ben és 2002-ben, míg Radulovics Bojana 2004-ben végzett az élen.

A norvégok a magyar válogatott 30-22-es pénteki legyőzésével jutottak döntőbe, amelyben megismétlődött a két évvel ezelőtti norvég-dán összecsapás, akkor előbbiek 27-25-ös sikerükkel nyerték meg a tornát.

Ezúttal a kezdés a védelmekről szólt, több mint négy perc telt el, mire gólt láthatott a bécsi Stadthalle közönsége. Az elején az olimpiai és világbajnoki bronzérmes dánok akarata érvényesült, kétgólos előnybe kerültek, hálóőrük, a torna legjobb kapusának választott Anna Kristensen négy védéssel kezdett. A nyolcadik perc végén született meg a lassan belendülő norvégok első gólja, majd a címvédő 5-5-nél érte utol riválisát. Innen hol az egyik, hol a másik fél talált be, szünetre a norvégok egygólos előnyével mehettek az öltözőkbe a csapatok.

A második játékrész elején már a norvég csapat játszott fölényben, tíz perc elteltével már 20-14-re vezetett, így gyakorlatilag eldöntötte az aranyérem sorsát. A dánok mindent megpróbáltak, felállást is váltottak és támadásban hét a hat ellen próbálkoztak, de hátrányuk folyamatosan nőtt. Norvégia sikeréhez a második félidő nagy részében nem férhetett kétség, így a párizsi olimpia után az Európa-bajnokságon is diadalmaskodott, története tizedik Eb-sikerét aratta.

Ezzel a találkozóval búcsúzott a norvég szövetségi kapitányi poszttól az izlandi Thorir Hergeirsson, aki 2009 óta irányította a csapatot, amellyel 20 világversenyből 17-et éremmel zárt:

olimpián két arany- és két bronz-, világbajnokságon három arany-, két ezüst- és egy bronz-, míg Európa-bajnokságon hat arany- és egy ezüstérmet nyert az együttese. A norvég gárdában a Bajnokok Ligája-címvédő Győri Audi ETO játékosai közül Emilie Hovden hat, Kari Brattset négy gólt szerzett, míg Kristine Breistöl nem talált be. A korábban Győrben védő sportági legenda, Katrine Lunde ezúttal csupán egy lövést kapott kapujára és ezt nem védte, a szintén ex-győri Silje Solberg 12 dán kísérletet hatástalanított. A mérkőzés legjobbjának választott Henny Reistad nyolc találattal lett a legeredményesebb.

A Győr dán kapusa, Sandra Toft kapujára egyetlen lövés ment és azt nem védte, klub- és honfitársa, Kristina Jörgensen két kísérletéből nem talált be. Kristensen kilenc védéssel zárt, ő lett a torna legértékesebb játékosa (MVP).

Az Európa-bajnokság végeredménye:

1. Norvégia,

2. Dánia,

3. MAGYARORSZÁG,

4. Franciaország,

5. Svédország,

6. Hollandia,

7. Németország,

8. Montenegró,

9. Lengyelország,

10. Szlovénia,

11. Románia,

12. Svájc,

13. Spanyolország,

14. Ausztria,

15. Csehország,

16. Izland,

17. Feröer-szigetek,

18. Észak-Macedónia,

19. Horvátország,

20. Törökország,

21. Szerbia,

22. Portugália,

23. Ukrajna,

24. Szlovákia.

Címlapról ajánljuk
A német kancellár tettre kész, de nem  mindenben

A német kancellár tettre kész, de nem mindenben

Az Egyesült Államok után kezdettől fogva Németország volt az az ország, amely legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. A német támogatás fő koordinátora Olaf Scholz kancellár volt, aki immár csak ügyvezetőként képviselte országát a "tettrekészek" párizs csúcstalálkozóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Bár a zajszennyezés a levegő- vagy vízszennyezéshez képest kevesebb figyelmet kap, azonban világszerte egyre nagyobb problémát jelent. Hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhat a stressztől, alvászavartól kezdve a szív- és érrendszeri betegségekig. A zajszennyezés fő forrásának a közúti közlekedés számít. Az EU-ban a lakosság több mint 20%-a él olyan területeken, ahol a közlekedési zajszint már káros az egészségre, míg Magyarországon mintegy 1,5 millió ember van kitéve a közúti zajterhelésnek. A zajszennyezés egyéb formáit is beszámítva viszont itthon akár 2 millió ember is érintett lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×