Alig öt hét múlva rendezik az úszók idei utolsó nagy világversenyét, a rövid pályás világbajnokságot, melynek a Duna Aréna ad otthont. Kapás Boglárka a budapesti versenyen búcsúzik a versenysporttól, illetve több világklasszis is jelezte részvételét, köztük a párizsi olimpia egyik legnagyobb sztárja, Léon Marchand, aki négy aranyat nyert a francia fővárosban.
Az 1996-os atlantai olimpián 200 méter vegyesen aranyérmes Czene Attila az InfoRádióban elmondta: örül, hogy ismét egy jelentős úszóvilágversenyt rendezhet Magyarország, és már nagyon várja az eseményt. Mint fogalmazott, ahogy közeledik a rajt időpontja, egyre hevesebben ver a szíve. Hozzátette: nemcsak az úszóversenyek vannak rá ilyen hatással, hanem minden olyan megmérettetés vagy esemény, amelyen olyan sportolók vesznek részt, akikhez érzelmileg kötődik. „Együttérzek a magyar sportolókkal, szurkolok nekik, természetesen nem lesz ez másképp a decemberi vb-n sem” – jegyezte meg a háromszoros Eb-ezüstérmes és háromszoros vb-bronzérmes úszó.
Pontosan tudja, mivel jár egy-egy ilyen versenyre való felkészülés, mint ahogy tisztában van azzal is, milyen az, amikor „a medencében küzdeni kell az elemekkel és az ellenfelekkel”, így
automatikusan megemelkedik a pulzusszáma, amikor a képernyő előtt ülve vagy a helyszínen szorít a magyar úszóknak.
Czene Attila természetesen ott lesz a december 10-én kezdődő rövid pályás vb-n is, és bízik benne, hogy sok-sok magyar sikert láthatnak majd a Duna Aréna kilátogatók.
A rövid pályás versenyzés Czene Attila idejében még nem volt annyira felkapott. Mestere, Széchy Tamás leginkább 50 méteres medencében tartotta az edzéseket, a 25 méteres medencében való úszás, tréningezés „kivételes dolognak számított” akkoriban. Aztán ahogy telt az idő, nyilvánvalóvá vált, hogy
nagy előnyre tudnak szert tenni azok, akik gyorsan tudnak fordulni, és ekkor kezdtek egyre fontosabbá és népszerűbbé válni a rövid pályás versenyek.
Czene Attila külön megemlítette Léon Marchand-t, aki a tökéletes fordulóinak is köszönhette, hogy nemrég 200 méter vegyesen megdöntötte a világcsúcsot a szingapúri világkupán.
Czene Attila elmondta: tulajdonképpen 20-25 évvel ezelőtt ismerték fel a szakemberek, hogy mennyire fontos a víz alatti munka, a fordulók csiszolása, illetve ezeknek a fizikai kihasználása, és erre a 25 méteres medencék a legalkalmasabbak. Felidézte, hogy azért már korábban is figyeltek erre, hiszen Szöul olimpiai bajnoka, Szabó József már a nyolcvanas évek második felében úgy nyert több versenyen is 200 méter mellen, hogy nagyon ügyelt a harmadik fordulóra, valamint a fal nyújtotta előnyök kihasználására. Sokan azt gondolhatják, hogy nem a mell az az úszásnem, amelynél annyira fontos lenne a fal és a fordulók szerepe, de Czene Attila szerint a hát- és a pillangóúszáshoz hasonlóan itt is nagyon figyelnek már erre a versenyzők és edzőik.