Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Madrid, 2018. április 11.Cristiano Ronaldo, a Real Madrid játékosa ünnepel, miután továbbjutást érő büntetőjével összesítésben 4-3-ra győztek a Juventus ellen a labdarúgó Bajnokok Ligája negyeddöntőjének visszavágó mérkőzésén a madridi Santiago Bernabeu stadionban 2018. április 11-én. (MTI/EPA/Rodrigo Jimenez)
Nyitókép: MTI/EPA/Rodrigo Jimenez

Nehezen hihető számokat közölt a FIFA az elmúlt 10 év átigazolásairól

Az összegek és a "mozgó" futballisták mennyisége is lélegzetelállító.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) számításai szerint az elmúlt évtizedben 48,5 milliárd dollárt (14 323 milliárd forint) költöttek a klubok átigazolásokra.

A FIFA hétfőn közölt adatai szerint a 2011 és 2020 közötti időszakban 133 225 határokon átívelő igazolást és kölcsönadást vizsgáltak. Tíz évvel ezelőtt 2,85 milliárd dollárt költöttek az egyesületek új játékosokra, a csúcs pedig 2019-ben volt 7,35 milliárd dollárral. Részben a koronavírus-járvány következményeként ez az összeg tavaly 5,63 milliárd dollárra esett vissza.

Az átigazolási piac legnagyobb vesztesei az angol egyesületek, melyek a vizsgált tízéves periódusban 7,2 milliárd dollárt vesztettek a játékospiacon megköttetett üzletek során. Őket követik a kínaiak 1,5 milliárd dolláros veszteséggel, majd az olaszok (1,3 milliárd dollár) és a németek (900 millió dollár).

A vizsgált időszakban egyetlen olyan átigazolás volt, amelynél több mint 200 millió dollár cserélt gazdát:

a változatlanul világrekordnak számító 263 milliót a Paris Saint-Germain fizette ki 2017-ben az FC Barcelonának a brazil Neymarért.

A FIFA ezen túl további 13 olyan klubváltást regisztrált, amelynél a játékosért fizetett összeg átlépte a 100 millió dolláros határt.

A számítás alapját a FIFA 2010 októberében bevezetett TMS elnevezésű rendszere adta, melyben minden, országváltással járó átigazolást regisztrálnak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Most kiderül, mitől olyan boldog nemzet a magyar

Most kiderül, mitől olyan boldog nemzet a magyar

Mennyire érezzük magunkat elégedettnek és kiegyensúlyozottnak 2025-ben? A Pénzcentrum új kutatásában arra keresi a választ, hogy mely tényezők határozzák meg leginkább a hazai lakosság jóllétét és mindennapi hangulatát. De vajon mit jelent ma „jól lenni”, és hogyan mérhető mindez a neurológia, a pszichológia vagy éppen a szociológia szemszögéből? Ha van pár perced, csatlakozz a felméréshez, és segíts feltérképezni, hogyan alakult a magyarok közérzete az elmúlt évben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×