eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Eltörölhetik az idegenben lőtt gól szabályát, hajmeresztő megoldás is válthatja

Hegedűs Henrik, az MLSZ vezető adatelemzője az InfoRádiónak elmondta, akár az is válthatja, hogy döntetlen esetén 2-3 percenként le kell jönniük játékosoknak, "előbb-utóbb gól fog születni".

Ha megfelelő támogatottsága lesz, eltörölhetik a korábban sokat kritizált "idegenben lőtt több gól" szabályát a labdarúgásban.

A Magyar Labdarúgó Szövetség vezető adatelemzője, Hegedűs Henrik az InfoRádióban azt mondta, a kérdés igen összetett, bár hajlik rá, hogy azt mondja, eddig igazságtalan rendszer volt érvényben, egyes gólokat "felülértékel".

"Ugyanakkor minden csapatnak van lehetősége idegenben gólt szerezni, de ha egy oda-visszavágós küzdelem második felvonásában hosszabbításra kerül sor, akkor az idegenben játszó csapatnak van plusz fél órája, hogy gólt szerezzen, ez a része feltétlen igazságtalan."

Az eredeti szabálycél az lehetett a hatanas években, hogy ne legyen annyi a mérkőzés-újrajátszás, és végső soron egy viszonylag kis igazságtalanságot eredményező döntést hoztak azok után, hogy átmenetileg pénzfeldobással dőltek el a döntetlenek – például a '68-as Eb-n a döntőig.

"Mára nem olyan megterhelő idegenben játszani, mondhatni, kontraproduktív lett a szabály, elég, ha csak a legutóbbi BL-eseményeket nézzük, az Atlético Madrid teljes lelki nyugalommal állt fel hat védővel 0-0-t játszani. A játék érdeke viszont nem ez" – mutatott rá Hegedűs Henrik.

Ismert közben, hogy a csapatok ma – nemzetközi mérkőzéseket – mindenfelé játszanak, csak nem a saját pályájukon, szurkolóik előtt,

eltűnt tehát a hazai pálya előnye,

ráadásul a "hazai" csapatot bunkerfocira kényszeríti az, hogy nem szabad gólt kapnia, mert arra kettővel kell felelnie. Erre reagálva az adatelemző azt mondta, amikor a hatvanas években kitalálták ezt a szabályt, még alig láthatták és elemezhették egymást a csapatok, sokkal kisebb volt egymás feltérképezésének a lehetősége, nem tudták a felek, mire számítsanak a másiktól, "az idegenbeli győzelmek aránya 17 százalék volt a nemzetközi futballban", ami 38 százalékra emelkedett a modern fociban, a Covid-helyzetben pedig már valóban nem volt hazai pálya – és akkor még szó sem esett az Inter és a Milan párharcáról, ahol mindkét milánói csapatnak ugyanaz a stadionja, és egy 0-0, 1-1-es párharcot az döntött el, hogy melyik mérkőzést kinek sorsolták hazai pályára.

Önmagában nem feltétlenül jó, ha állandóan változnak a szabályok

– mondta Hegedűs Henrik az öttusa és az F1 folyamatosan változó környezetét említve, de az baj, ha egy sportág "túl óvatossá" válik azért, mert valamilyen szabályt meghagynak hagyománytiszteletből.

"Az sem egyértelmű, hogy a VAR rendszer jót tett-e a futballnak, biztos, hogy nagyon meg fogják gondolni ezt a változtatást is. Az IFAB szabályalkotó együtt fog dolgozni a FIFA-val és az UEFA-val, valamint az európai klubcsapatokkal is. Ez az év már lezajlik így, ahogy van, aztán hogy az idegenben lőtt gól szabálya kikopik-e, kiváltják-e valami mással, vagy eltörlik, teljesen bizonytalan" – mondta Hegedűs Henrik, aki szerint "egyszerűen eltörölhetik" majd, de már volt olyan ötlet is, hogy döntetlen eredménynél 2-3 percenként menjen le egy-egy játékos, és így biztos, hogy előbb-utóbb gól fog születni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 20:33
×
×
×
×