eur:
394.91
usd:
364.84
bux:
71150.53
2024. július 8. hétfő Ellák
Valtteri Bottas, a Mercedes finn versenyzője (b) és brit csapattársa, Lewis Hamilton, miután Bottas érte el a leggyorsabb köridőt, mögötte pedig Hamilton végzett a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság Kínai Nagydíjának időmérő edzésén a sanghaji versenypályán 2019. április 13-án. Az első rajthelyről Bottas, a másodikról Hamilton indulhat a másnapi futamon.
Nyitókép: MTI/EPA/Diego Azubel

A Mercedes mostani, vagy a Ferrari korábbi fölénye nyomasztóbb?

Sok szakértő azt hangoztatja, a Forma-1-es világbajnoki sorozat 2014 óta tartó hibrid érája a legunalmasabb a sportág 1950 óta tartó időszakában. Mások azt mondják, Michael Schumacher sikersorozata unalmasabb volt. De mit mondanak a számok?

Tény, hogy a F1-es világbajnokság eddigi hetven szezonjában nem volt másik olyan évtized, mint a 2010-2019 közötti időszak, amikor mindössze két csapat (Mercedes és Red Bull) adott összesen három világbajnokot (Hamilton 5, Vettel 4, Rosberg 1).

Az is tény, hogy a hat zsinórban megszerzett konstruktőr-világbajnoki címmel 2014-2019 a Mercedes elérte a Ferrari korábbi, 1999-2004 közötti rekordját, a hat zsinórban szerzett egyéni világbajnoki címmel meg is haladta a Ferrari 2000-2004-es rekordját.

Ami a versenyeket illeti: beszédes adat, hogy az elmúlt hat évben mindössze három csapat tudott futamot nyerni a száguldó cirkuszban: a Mercedes 88, a Ferrari 17, a Red Bull 14 elsőséggel büszkélkedhet 2014 óta.

A Mercedes a futamok közel háromnegyedét, 73,9 százalékát nyerte meg.

De mi a helyzet a Ferrari „aranykorával”? Abban a hat évben, amikor csapatvilágbajnokok lettek, kétszer annyi, hat csapat tudott futamot nyerni (a Ferrari 63, a McLaren 22, a Williams 10, a Jordan 4, a Renault 2, a Stewart 1 győzelmet hozott össze). A Ferrari ebben az időszakban a futamok „csupán” 61,7 százalékán lett első.

Divat mostanában Lewis Hamiltont összevetni Michael Schumacherrel. Tény, hogy a német legenda kihagyott néhány versenyt 1999-ben, de így is, a 95 versenyéből 50 futamot nyert (52,6 százalék). Lewis Hamilton pedig 119 versenyből 61-et nyert meg (51,2 százalék).

A számok persze nem mutatják a valódi különbségeket. Hogy a Ferrari 2002-ben a 17 futamból 15-ön első lett, és 2004-ben is 15-öt nyertek, igaz, akkor 18 versenyből. A nagydíjak száma azóta tovább nőtt, a Mercedes így 2016-ban a 21 versenyből 19-szer tudott nyerni, de 16 győzelem szerepelt a nevük mellett 2014-ben és 2015-ben is.

A Ferrari 1999-ben megnyerte ugyan a csapatvilágbajnokságot, de elvesztette az egyénit, míg 2000-ben az utolsó futamon dőlt el a bajnoki cím sorsa (ráadásul nem csapaton belül), akárcsak 2003-ban. A Mercedes elsősége ugyanakkor sosem forgott igazán veszélyben, amikor nem Hamilton, akkor Rosberg vitte haza az év végi bajnoki serleget.

A 2021-es szabályváltozások tehát úgy néz ki, szükségesek, hogy szorosabbá tegyék a világbajnokságot. Az idő pedig majd megmutatja, hogy sikerrel jár-e a próbálkozás.

Címlapról ajánljuk
Németország szerint Európa nyert Franciaországban, de a káosz korszaka jön

Németország szerint Európa nyert Franciaországban, de a káosz korszaka jön

Német kormánypárti és konzervatív ellenzéki visszafogott derűláttással értékelték a francia nemzetgyűlési választások eredményét. Általános megítélés szerint az eredmény jó hír Európának, ugyanakkor Franciaország nehéz időszak előtt áll. Eltérő ugyanakkor Emmanuel Macron szerepének megítélése.

Megvannak az új Patrióták Európáért-frakció céljai a következő öt évre

Megalakult a Patrióták Európáért európai parlamenti frakciója, mely 12 európai tagállam 84 képviselőjét foglalja magába; célja, hogy változást hozzon az uniós politikában - mondta Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke Brüsszelben, a pártcsoport EP-frakciójának alakuló ülését követően.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.09. kedd, 18:00
Kalas Vivien
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense
Vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Jelentősen alulteljesítő ma az egyébként vegyes európai hangulatban a magyar tőzsde, miután a kormányinfón ma bejelentették, hogy új különadókat vezet be a kormány. A bankszektorban nem változik a bankadó mértéke, de megemelik a tranzakciós illetéket és "devizaváltási illeték" néven egy teljesen új adót is kivetnek. "Az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadó – ide értve a kiskereskedelmi adót is – nem csökken" - derült ki a mai kormányinfón. A bejelentések hatására nem meglepő módon esik az OTP és a Mol árfolyama.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×