Infostart.hu
eur:
388.8
usd:
336.9
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Osztrák rendőrök ellenőrzik a járműveket az osztrák-szlovák határon az ausztriai Berg határákelőhelyen 2022. szeptember 29-én, miután az osztrák rendőrség elkezdte az előre meghirdetett szúrópróbaszerű ellenőrzést a migránsok és az embercsempészek kiszűrése érdekében.
Nyitókép: ChristianMTI/EPA/Christian Bruna Bruna

Tiltakoznak a német belügyminiszter nagy terve ellen a szomszédos országok

Aligha örülnek a szomszédos országok a német belügyminiszter legújabb törekvésének. A február végi parlamenti választásokig hivatalban lévő Nancy Faeser ugyanis kijelentette, hogy a korábban kilátásba helyezett határidőn túl is érvényben kívánja tartani a szigorú ellenőrzést Németország valamennyi szárazföldi határán.

A német kormány szeptember közepén hozott döntést a határvédelem általános szigorításáról. Az intézkedést a szociáldemokrata belügyminiszter azzal indokolta, hogy erre az illegális migráció korlátozása érdekében van szükség. Több szomszéd – mindenekelőtt Ausztria és Lengyelország – határozottan tiltakozott az intézkedés ellen.

A német rendőrség szeptemberben a Luxemburggal, Belgiummal, Hollandiával és Dániával közös határátkelőhelyeken kezdett állandó kontrollt, kiterjesztve a Lengyelországgal, a Csehországgal, Ausztriával, Svájccal és Franciaországgal közös határátkelőhelyek korábbi ellenőrzését.

Az akkori rendelet úgy szólt, hogy az ellenőrzést 2025 március végéig folytatják, a miniszter azonban a most meggondolta magát, és konkrét időpont említése nélkül hosszabbítást helyezett kilátásba.

Az Augsburger Allgemeine című lapnak nyilatkozva az illegális bevándorlás elleni harca hivatkozott. Szerinte ezekre az ellenőrzésekre szükség van mindaddig, amíg jelentősen meg nem erősödik az EU külső határainak védelme.

Nancy Faeser úgy értékelte, hogy az embercsempészek elleni küzdelemben a szeptember közepén hozott intézkedés már jelentős sikereket eredményezett. Az ország valamennyi szárazföldi határán jelenleg érvényben lévő ellenőrzések eredményeként összesen 1800 embercsempészt tartóztattak le, és mintegy 40 ezer embert fordítottak vissza az adott határról. Az interjúban a belügyminiszter kiemelte azt is, hogy több mint 80 százalékkal nőtt a deportálások száma is.

"Németország volt az egyetlen olyan európai ország, amely az első alkalommal deportált veszélyes bűnözőket Afganisztánba"

– állította a tárcavezető.

Szíriával kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy az Aszad-rezsim megdöntése nyomán a béke valósággá válhat a közel-keleti országban. Ebben az esetben a Németországban tartózkodó szíriai menekültek visszatérhetnek hazájukba, amit Berlin támogatna.

Jelenleg több mint egymillió szíriai menekült tartózkodik Németországban. A damaszkuszi rezsim bukását követően a a Scholz-kormány nyolcpontos tervezetet terjesztett elő a "biztonságos és méltóságteljes" hazatérésük elősegítésére.

A belügyminiszter mostani nyilatkozatával kapcsolatban elemzők utaltak arra, hogy az illegális bevándorlás elleni harc a február 23-i előrehozott parlamenti választások egyik legfőbb kampánytémája.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×