Alig több mint három éve dolgoznak a tudósok a James Webb-űrteleszkóppal azért, hogy kitágítsák az univerzummal kapcsolatos ismereteket. Egy nemzetközi kutatócsoport – élén a Genfi Egyetem tudósával, Mengyuan Hsziaóval – most ehhez az ismeretanyaghoz tette hozzá a saját munkáját: egy olyan spirálgalaxist fedeztek fel a szakemberek, ami már az ősrobbanás után alig 1,13 milliárd évvel pontosan úgy nézett ki, mint a mostaniak – írja a hvg.hu.

A Csu-lung (Zhúlóng) a nevét a kínai mitológiából ismert fáklyasárkányról kapta. A felépítése alapján egyértelműen elkülönül a galaxis dudora – itt találhatók az öregebb csillagok –, illetve a spirálkarok. Az arXiv preprint szerveren publikált tanulmány szerint ez a jelenleg ismert legtávolabbi spirálgalaxis dudorral, koronggal és spirálkarokkal.

A kutatók úgy vélik, hogy az ilyen galaxisoknál először a dudor jön létre – ezért találhatók ezekben a legrégebbi csillagok –, majd a korong idővel növekszik, és kialakulnak a spirálkarok. Ennek köszönhetően veszi fel az objektum a jól ismert spirál formát.

A számítások szerint a galaxis 100 milliárd Nap tömegének felel meg, vagyis majdnem akkora, mint a Tejútrendszer. A különbség csak az, hogy a Csu-lungnak volt 13 milliárd éve arra, hogy táplálkozzon és növekedjen.

A James Webb felfedezése azt bizonyítja: a spirálgalaxisoknak elég lehet 1 milliárd év is ahhoz, hogy kialakuljanak, ugyanakkor ismer a tudomány olyanokat is, aminek ennél több időre volt szüksége. A Csu-lung egyébként szédítő sebességgel termeli a csillagokat – sokkal intenzívebben, mint a Tejútrendszer –, ugyanakkor a többi ősi galaxishoz képest meglehetősen nyugodt.

A mostani felfedezés arra is rávilágít, hogy a galaxisok kialakulásának folyamata még messze nem ismert teljesen. A jövőben a tudósok tovább vizsgálják majd a Csu-lungot, hogy több információt szerezzenek róla – idézi a magyar hírportál az IFLScience-t.