Dupla árrés van a magyar üzemanyagon, ezért Magyarországon a legdrágább tankolni a régióban. Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője a Világgazdaságnak kifejtette: nem az olaj, nem az olajtermékek és nem is az árfolyam magyarázza az üzemanyagár Magyarországi emelkedését. Pletser Tamás jelezte, hogy míg az árrés korábban 60-70 forint volt, mostanra ez 120-140 forintra ugrott. A szakértő szerint ennek oka elsősorban az, hogy az úgynevezett fehér kutak egy része megszűnt vagy tőkehiánytól szenved, a nagykereskedelembe pedig csak óvatosan térnek vissza a cégek. Bujdos Eszter, a Holtankoljak.net ügyvezetője szerint középtávon nem várható az üzemanyagárak csökkenése.
Minden 5000 lélekszám alatti településen éreztetik hatásukat a Magyar falu program támogatásai – jelentette ki a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár a Facebook-oldalán megjelent videóban kiemelte: a falusi csok több mint 36 ezer vidéki család otthonteremtését segítette. Arra is kitért, hogy több mint 3000 kilométer felújított alsóbbrendű út készült el a programban, valamint, hogy annak keretében támogatták a falusi kisboltok fejlődését és újranyitását. A kisboltok a napokban újabb pályázatot nyújthatnak be működési támogatások igénylésére.
Az LMP azt követeli, hogy ne épülhessenek új akkumulátorgyárak Magyarországon, a már meglévőknél pedig ne történhessen bővítés, kapacitásnövelés. Az ellenzéki párt szóvivője elhibázottnak nevezte, hogy Magyarország gazdasági gerincét az Orbán-kormány az autó- és akkumulátorgyártásra építse. Gál József felidézte, hogy országszerte a lakosság számos helyen tiltakozik, azonban a kormány az ünnepek alatt is folytatta az engedélyeztetési eljárásokat Győrben, Debrecenben és Komáromban. Hangsúlyozta: az aszályos időszakokkal és vízhiánnyal küzdő Magyarországon egy-egy ilyen gyár egy egész településnyi energiát felemészt.
Kijev szerint újabb félmillió katona mozgósítására készül Oroszország – értesült a The Guardian. Az intézkedés a tavaszra és nyárra tervezett orosz offenzíva részét képezi. A behívásokra az ukrán hírszerzési információk szerint még januárban sor kerül, miután az orosz hadvezetés 300 ezres sorozást rendelt el októberben. Moszkva ugyanakkor rendre cáfolja, hogy a mozgósítás második hullámára készül, de az orosz vezetés így tett októberben, amikor mégis elrendelte az erősítéseket. Az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője úgy véli: az új behívottak két hónapos kiképzést kapnak.
Az ukrán erők csapást mértek egy orosz hadállásra a Krím félszigethez közeli Herszon megyében. A támadás következtében csaknem 100 orosz katonát szállítottak sebesülésekkel kórházba. Az ukrán vezérkar jelentse szerint a légierő, illetve a rakéta- és tüzérségi egységek a nap folyamán összesen három orosz katonai állomáshelyre nyitottak tüzet. Hozzátették, hogy változatlanul fennáll az orosz légi- és rakétacsapások veszélye Ukrajna egész területén.
Washington 3 milliárd 750 millió dollárnyi újabb katonai támogatást ad Ukrajnának és európai szövetségeseinek. Az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy a felszerelést az Egyesült Államok védelmi minisztériumának készleteiből adják át Ukrajnának azonnali hatállyal. A most bejelentett támogatási csomagban szerepel további 225 millió dollár katonai támogatás, amely az ukrán hadsereg hosszú távú képességeinek fejlesztésére és modernizációjára szolgál. A szövetségesek 682 millió dollárt vehetnek igénybe szintén katonai finanszírozás formájában.
Kevin McCarthy lett az amerikai képviselőház új elnöke. A kongresszusnak 15 szavazás után, mára virradóra sikerült eredményre jutnia. A republikánus képviselő mellett Hakeem Jeffries, a Demokrata Párt képviselőházi elnökjelöltje hivatalosan is a demokraták alsóházi vezetője lett. A házelnök megválasztása után a képviselőház tagjai letehetik képviselői esküjüket, és megkezdhetik a törvényhozói munkát. 164 éve nem volt rá példa, hogy ilyen sokáig húzódjon az alsóház elnökének megválasztása.
Kína több mint 1100 olyan közösségimédia-fiókot függesztett fel, amelyek bírálták a pekingi kormány járványkezelését. Az elmúlt időszakban Kína szakított a csaknem három évig fennálló zéró-Covid politikájával, és jelentősen lazított a járványmegelőzési szabályokon. A két hét múlva esedékes kínai újév miatt a közlekedési minisztérium arra kérte a lakosságot, hogy amennyire csak lehet, minimalizálják az utazások számát. Januártól több európai ország is szigorított a Kínából érkező beutazókra vonatkozó szabályokon, de ugyanígy tett Dél-Korea, Ausztrália és az Egyesült Államok is.
A német szövetségi külügyminisztérium azt tanácsolja, ha nem szükséges, senki ne utazzon Kínába - írta a tárca a Twitteren. Kiemelték: a koronavírus-világjárvány 2020-as kezdete óta a fertőzések száma jelenleg a legmagasabb az ázsiai országban. A kínai egészségügyi rendszer túlterhelt, ugyanez vonatkozik a sürgősségi orvosi ellátásra. Január 9-ével kezdődően a Kínából Németországra utazóknak kötelező lesz koronavírus-tesztet végezniük.
