Infostart.hu
eur:
388.6
usd:
336.8
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Mario Vargas Llosa perui-spanyol író, esszéista, irodalomkritikus, a Spanyol Királyi Akadémia tagja a Francia Akadémia (Académie francaise) könyvtárában, Párizsban 2023. február 9-én, miután a mindenkor 40-tagú Francia Akadémia a tagjává választotta az írót. A 2010-ben irodalmi Nobel-díjban részesült Vargas Llosa az első olyan regényíró, akit a francia nyelvészeti intézet tagjává választottak anélkül, hogy egyetlen könyvet is írt volna francia nyelven.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suarez

Elhunyt Mario Vargas Llosa Nobel-díjas író

Nyolcvankilenc éves korában elhunyt Mario Vargas Llosa irodalmi Nobel-díjas perui-spanyol író. Halála a latin-amerikai irodalom aranygenerációja korszakának végét jelzi, amelynek ő volt az utolsó nagy képviselője.

„Mély szomorúsággal tudatjuk, hogy édesapánk, Mario Vargas Llosa vasárnap Limában, családja körében, békében elhunyt” – jelentette be legidősebb fia, Alvaro az X közösségi oldalon közzétett üzenetében, amelyet testvére, Gonzalo és nővére, Morgana is aláírt.

Az elmúlt hónapokban megszaporodtak a hírek a közélettől több hónapja visszavonult író romló egészségi állapotáról. Fia, Alvaro tavaly októberben azt mondta, hogy apja "közeledik a 90. életévéhez, egy olyan korhoz, amikor az embernek kicsit vissza kell vennie a tevékenységének intenzitásából". Apja egészségi állapotát ugyanakkor nem pontosította.

A perui középosztálybeli családban született Mario Vargas Llosa a kolumbiai Gabriel Garcia Marquez és az argentin Julio Cortazar mellett az 1960-as és 1970-es évek latin-amerikai irodalmi fellendülésének egyik egyik legkiemelkedőbb képviselője volt. Regényei erősen kötődnek a valósághoz, cselekményüket részben saját élményei (A város és a kutyák), részben valós történelmi események (Háború a világ végén) ihlették. Elbeszélései több idő- és térbeli síkban játszódnak, jellemző rájuk a töredékes és összekevert narráció, a nézőpontok és a narrátorok váltogatása.

Számos irodalmi díj birtokosa. 1976-79-ben a Nemzetközi Pen Club elnöke volt. 1990-ben a Demokratikus Front vezetőjeként Peruban indult az elnökválasztáson, de a második fordulóban alulmaradt. 1993-ban megkapta a spanyol állampolgárságot. 2001-ben a Georgetown Egyetem ibero-amerikai irodalmi és kulturális professzora. 1986-ban elnyerte az Asztúria hercege kitüntetést, 1996-ban a Német Könyvkereskedők Békedíját, az egyik legrangosabb német irodalmi kitüntetést. 2010-ben Nobel-díjjal tüntették ki a "hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért". 2012-ben Mexikóban megkapta az első ízben kiosztott Carlos Fuentes irodalmi díjat. 2013-ban Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktorává avatták. Ugyanebben az évben jelentette meg A diszkrét hős című könyvét, amely magyarul is megjelent. 2015-ben a madridi Teatro Espanol színházban egyik színdarabjának (Los cuentos de la peste) egyik szerepét alakította. 2015-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem az irodalomtudományok doktorává avatta. Ugyanebben az évben, ötven év házasság után, elvált második feleségétől, Patriciától. Első felesége 1955 és 1964 között politikai mentora, Julia Urquidi volt. Patriciától, aki az unokatestvére is, három gyereke született.

A mintegy harminc nyelvre lefordított, több évig Párizsban élő frankofil szerző volt az első külföldi író, aki még életében, 2016-ban bekerült a rangos, a nagy klasszikusok műveit magába foglaló rangos Pléiade-kollekcióba. 2021-ben a Francia Akadémia tagjai a Halhatatlanok közé választották, 2023-ban beiktatták, ő lett az akadémia első olyan tagja, aki nem franciául ír.

A halálhírét bejelentő közlemény szerint „az elkövetkező órákban és napokban az ő utasításai szerint fogunk eljárni. Nem lesz nyilvános szertartás. Édesanyánk, gyermekeink és mi magunk is bízunk abban, hogy lesz elég helyünk és magánéletünk ahhoz, hogy a család és a közeli barátok társaságában búcsúzzunk el tőle”. A dokumentumban azt írták, hogy „földi maradványait, ahogy ő kívánta, elhamvasztjuk”.

Az X-en Dina Boluarte perui elnök sajnálatát fejezte ki az író halála miatt. „Szellemi zsenialitása és hatalmas munkássága maradandó örökség marad a jövő nemzedékei számára. Őszinte részvétünket fejezzük ki családjának, barátainak és az irodalom világának. Nyugodj békében, minden idők illusztris peruija”.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×