Infostart.hu
eur:
363.8
usd:
310.75
bux:
133120.88
2026. április 29. szerda Péter
Donald Trump amerikai elnök évértékelõ beszédét tartja a törvényhozás, a kongresszus két háza elõtt a washingtoni Capitoliumban 2026. február 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool The New York Times/Kenny Holston

Hormuzi-szoros: fogy Donald Trump türelme, de jön a bejelentés

Az amerikai elnök emlékeztetett, hogy az USA korábban súlyos külső fenyegetésekkel szemben védte meg a szövetséges országokat, melyek közül többen mégsem mutatnak hajlandóságot a katonai beavatkozásra a tengerszoros felszabadítása érdekében.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy katonai erővel segítsen biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban – írja a Reuters beszámolója alapján a Portfolio.

Az amerikai elnök már korábban is többször arra kérte a NATO-tagállamokat, valamint más szövetségeseket, hogy támogassák az Egyesült Államokat a Hormuzi-szoros felszabadításában, illetve a zavartalan hajóforgalom helyreállításában. A beszámoló szerint Donald Trump hétfőn úgy fogalmazott, egyesek nagyon lelkesek, és készek lennének segíteni, mások viszont kizárták ezt, pedig szerinte évtizedeken át segítette őket az USA. Erősen bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre.

„Megvédtük őket a súlyos külső fenyegetésekkel szemben, mégsem mutattak különösebb lelkesedést. A lelkesedés mértéke pedig számít nekem”

– mondta az amerikai elnök.

Az Egyesült Államok szövetségesei közül többen már hétfőn jelezték, hogy egyelőre nem terveznek hadihajókat küldeni a Hormuzi-szoroshoz. Friedrich Merz német kancellár hétfőn közölte: Németország semmiképp sem kíván belépni a konfliktusba, és ugyanilyen nyilatkozatot tett a japán és az ausztrál kormányzat is.

Keir Starmer brit miniszterelnök is reagált az amerikai fél felszólítására. Úgy fogalmazott, személyes támadások érték, amiért úgy döntött, hogy Nagy-Britannia nem csatlakozik az Irán elleni offenzívához. A brit kormányfő hangsúlyozta: ugyanolyan erőteljesen tartja magát az általa vallott alapelvekhez, mint a 2003-as iraki háború előtti viták idején.

A kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő pedig hétfőn Brüsszelben azt mondta, a tagállamok ugyan erősítenék az Európai Unió tengeri jelenlétét a Közel-Keleten, ugyanakkor nem támogatják az uniós haditengerészeti misszió mandátumának kiterjesztését. „Ez nem Európa háborúja” – hangsúlyozta Kaja Kallas, aki hozzátette, hogy az EU-tagországok nem kívánnak közvetlenül belépni a konfliktusba, ugyanakkor komoly aggodalommal figyelik annak következményeit.

Japán és Ausztrália is közölte már, hogy nem küld hadihajókat a Közel-Keletre a Hormuzi-szoroson áthaladó hajók védelmére.

Mindazonáltal Donald Trump hétfői sajtótájékoztatóján a BBC összeállítása szerint közölte: Marco Rubio külügyminiszter fogja hamarosan bejelenteni azokat az országokat, melyek az amerikai törekvéseket támogatni fogják Iránban.

Beszélt arról is az amerikai elnök, hogy eddig hétezer célpontot ért találat a háború kirobbanása óta Iránban, illetve hogy Washington nem tudja, él-e az új iráni vezető, Modzstaba Hamenei. „Nem tudjuk, ki a vezetőjük. Vannak emberek, akik tárgyalni akarnak. De fogalmunk nincs, kik ők” – fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nagyobb a félelem az Európában élő afgánok körében is a kitoloncolástól

Elemző: egyre nagyobb a félelem az Európában élő afgánok körében is a kitoloncolástól

Afgánok ezreit küldik vissza hazájukba az iráni és a pakisztáni hatóságok, miközben a nemzetközi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a tálibok keményen lépnek fel a hazatérőkkel szemben. Dócza Edith Krisztina az InfoRádióban azt mondta, már több uniós tagállam is tömeges kitoloncolást sürget, amit felgyorsíthat a júniusban hatályba lépő migrációs és menekültügyi paktum.

Van némi bizonytalanság abban, hogy mit érnek el a Tisza konkrét adómódosítási tervei

Egyelőre bizonytalan, hogy mekkora hatást gyakorolhatnak a gazdaságra és a költségvetésre a leendő Tisza-kormány adócsökkentési tervei – vélekedett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.04.29. szerda, 18:00
Szűts Ildikó
a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. vezérigazgatója
Mi lesz a 3%-os hitellel, ha közben mégsem épül meg a társasház?

Mi lesz a 3%-os hitellel, ha közben mégsem épül meg a társasház?

A Portfolio Checklist keddi adásában Salha Omár, ügyvédet, az RVD Partners Ügyvédi Társulás partnerét kérdeztük az Otthon Start programról. Az ingatlanjogi szakértő úgy látja, a rendszerből hiányzik a teljesítési garancia, a fogyasztóvédelmi védőháló és a kompenzáció - az új, kétharmados felhatalmazással bíró kormánynak most döntenie kell: megtartja a programot, és kijavítja a szerkezeti hibákat, vagy hagyja, hogy a bizonytalanság árát végül a vásárlók fizessék meg. Műsorunk első felében a Gellért-hegyi siklóval foglalkoztunk. A projekt húsz éve vár arra, hogy megvalósítsák, miközben a turisztikai forgalom növekedése miatt egyre sürgetőbb a közlekedési problémák megoldása a frissen átadott, újjáépült Citadellánál. 

A fejlesztés hirtelen új megvilágításba került az új közlekedési és beruházási miniszter megnevezésével: Vitézy Dávid korábban többször is hangsúlyozta, hogy szerinte a sikló építése jelenti az egyetlen fenntartható közlekedési megoldást a Gellért-hegyen. Gulyás Veronika, a Portfolio ingatlanpiaci újságírója járta körbe a sikló aktuális helyzetét, vele beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×