Infostart.hu
eur:
361.4
usd:
311.59
bux:
131217.88
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Donald Trump amerikai elnök évértékelõ beszédét tartja a törvényhozás, a kongresszus két háza elõtt a washingtoni Capitoliumban 2026. február 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool The New York Times/Kenny Holston

Hormuzi-szoros: fogy Donald Trump türelme, de jön a bejelentés

Az amerikai elnök emlékeztetett, hogy az USA korábban súlyos külső fenyegetésekkel szemben védte meg a szövetséges országokat, melyek közül többen mégsem mutatnak hajlandóságot a katonai beavatkozásra a tengerszoros felszabadítása érdekében.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy katonai erővel segítsen biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban – írja a Reuters beszámolója alapján a Portfolio.

Az amerikai elnök már korábban is többször arra kérte a NATO-tagállamokat, valamint más szövetségeseket, hogy támogassák az Egyesült Államokat a Hormuzi-szoros felszabadításában, illetve a zavartalan hajóforgalom helyreállításában. A beszámoló szerint Donald Trump hétfőn úgy fogalmazott, egyesek nagyon lelkesek, és készek lennének segíteni, mások viszont kizárták ezt, pedig szerinte évtizedeken át segítette őket az USA. Erősen bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre.

„Megvédtük őket a súlyos külső fenyegetésekkel szemben, mégsem mutattak különösebb lelkesedést. A lelkesedés mértéke pedig számít nekem”

– mondta az amerikai elnök.

Az Egyesült Államok szövetségesei közül többen már hétfőn jelezték, hogy egyelőre nem terveznek hadihajókat küldeni a Hormuzi-szoroshoz. Friedrich Merz német kancellár hétfőn közölte: Németország semmiképp sem kíván belépni a konfliktusba, és ugyanilyen nyilatkozatot tett a japán és az ausztrál kormányzat is.

Keir Starmer brit miniszterelnök is reagált az amerikai fél felszólítására. Úgy fogalmazott, személyes támadások érték, amiért úgy döntött, hogy Nagy-Britannia nem csatlakozik az Irán elleni offenzívához. A brit kormányfő hangsúlyozta: ugyanolyan erőteljesen tartja magát az általa vallott alapelvekhez, mint a 2003-as iraki háború előtti viták idején.

A kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő pedig hétfőn Brüsszelben azt mondta, a tagállamok ugyan erősítenék az Európai Unió tengeri jelenlétét a Közel-Keleten, ugyanakkor nem támogatják az uniós haditengerészeti misszió mandátumának kiterjesztését. „Ez nem Európa háborúja” – hangsúlyozta Kaja Kallas, aki hozzátette, hogy az EU-tagországok nem kívánnak közvetlenül belépni a konfliktusba, ugyanakkor komoly aggodalommal figyelik annak következményeit.

Japán és Ausztrália is közölte már, hogy nem küld hadihajókat a Közel-Keletre a Hormuzi-szoroson áthaladó hajók védelmére.

Mindazonáltal Donald Trump hétfői sajtótájékoztatóján a BBC összeállítása szerint közölte: Marco Rubio külügyminiszter fogja hamarosan bejelenteni azokat az országokat, melyek az amerikai törekvéseket támogatni fogják Iránban.

Beszélt arról is az amerikai elnök, hogy eddig hétezer célpontot ért találat a háború kirobbanása óta Iránban, illetve hogy Washington nem tudja, él-e az új iráni vezető, Modzstaba Hamenei. „Nem tudjuk, ki a vezetőjük. Vannak emberek, akik tárgyalni akarnak. De fogalmunk nincs, kik ők” – fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Elemző: az szja-kedvezmények lökték meg a béremelkedés ütemét tavasszal

Elemző: az szja-kedvezmények lökték meg a béremelkedés ütemét tavasszal

A nettó 546 ezer forintos átlagbérnél az ország harmada keres jobban, a magyarok kétharmada rosszabbul. Erre is felhívta a figyelmet a KSH legfrissebb keresetadatai mentén Hornyák József, a Portfolio elemzője, aki szerint ezért érdemes figyelni a medián bért is: az nettó 432 ezer forint, ennél a magyarok fele keres többet, a fele kevesebbet. Az éves növekmény kulcsa az adókedvezmény volt.

Donald Tusk az orosz energiafüggőségről is beszélt Magyar Péterrel a lengyelországi tárgyalásokon

Magyar Péter „barátok között van” – ezzel indította a két miniszterelnök közös sajtótájékoztatóját Donald Tusk. A lengyel kormányfő jelezte: örömmel vennék, ha a következő visegrádi csúcstalálkozót Budapesten szerveznék meg. Tusk szerint Lengyelország kész együttműködni Magyarországgal, akár közös beruházásokon keresztül is, hogy a térség országai csökkenteni tudják orosz energiafüggőségüket.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Aktiválták a NATO légvédelmét, fordulat a magyar-ukrán viszonyban - Híreink az ukrán frontról szerdán

Aktiválták a NATO légvédelmét, fordulat a magyar-ukrán viszonyban - Híreink az ukrán frontról szerdán

Ukrán drónokat fogtak el Lettország légterében, légi riadót fújtak, miután a balti államon keresztül próbálta Kijev Moszkvát támadni. Az orosz csapatok elkezdték igencsak szorongatni Kosztyantynivkát: egyes ukrán térképek szerint a déli, délkeleti városrész külső területében már oroszok vannak. Hasonló helyzet kezd el kialakulni Liman térségében is. Közben Zaporizzsján csökken a nyomás: Sztyepnohirszk térségében állítólag kisebb ukrán ellenoffenzíva zajlik. A nap folyamán az új magyar kormány tárgyalásokat kezdett Ukrajnával a két ország kapcsolatainak javításáról. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×