Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Donald Trump amerikai elnök évértékelõ beszédét tartja a törvényhozás, a kongresszus két háza elõtt a washingtoni Capitoliumban 2026. február 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool The New York Times/Kenny Holston

Hormuzi-szoros: fogy Donald Trump türelme, de jön a bejelentés

Az amerikai elnök emlékeztetett, hogy az USA korábban súlyos külső fenyegetésekkel szemben védte meg a szövetséges országokat, melyek közül többen mégsem mutatnak hajlandóságot a katonai beavatkozásra a tengerszoros felszabadítása érdekében.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy katonai erővel segítsen biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban – írja a Reuters beszámolója alapján a Portfolio.

Az amerikai elnök már korábban is többször arra kérte a NATO-tagállamokat, valamint más szövetségeseket, hogy támogassák az Egyesült Államokat a Hormuzi-szoros felszabadításában, illetve a zavartalan hajóforgalom helyreállításában. A beszámoló szerint Donald Trump hétfőn úgy fogalmazott, egyesek nagyon lelkesek, és készek lennének segíteni, mások viszont kizárták ezt, pedig szerinte évtizedeken át segítette őket az USA. Erősen bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre.

„Megvédtük őket a súlyos külső fenyegetésekkel szemben, mégsem mutattak különösebb lelkesedést. A lelkesedés mértéke pedig számít nekem”

– mondta az amerikai elnök.

Az Egyesült Államok szövetségesei közül többen már hétfőn jelezték, hogy egyelőre nem terveznek hadihajókat küldeni a Hormuzi-szoroshoz. Friedrich Merz német kancellár hétfőn közölte: Németország semmiképp sem kíván belépni a konfliktusba, és ugyanilyen nyilatkozatot tett a japán és az ausztrál kormányzat is.

Keir Starmer brit miniszterelnök is reagált az amerikai fél felszólítására. Úgy fogalmazott, személyes támadások érték, amiért úgy döntött, hogy Nagy-Britannia nem csatlakozik az Irán elleni offenzívához. A brit kormányfő hangsúlyozta: ugyanolyan erőteljesen tartja magát az általa vallott alapelvekhez, mint a 2003-as iraki háború előtti viták idején.

A kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő pedig hétfőn Brüsszelben azt mondta, a tagállamok ugyan erősítenék az Európai Unió tengeri jelenlétét a Közel-Keleten, ugyanakkor nem támogatják az uniós haditengerészeti misszió mandátumának kiterjesztését. „Ez nem Európa háborúja” – hangsúlyozta Kaja Kallas, aki hozzátette, hogy az EU-tagországok nem kívánnak közvetlenül belépni a konfliktusba, ugyanakkor komoly aggodalommal figyelik annak következményeit.

Japán és Ausztrália is közölte már, hogy nem küld hadihajókat a Közel-Keletre a Hormuzi-szoroson áthaladó hajók védelmére.

Mindazonáltal Donald Trump hétfői sajtótájékoztatóján a BBC összeállítása szerint közölte: Marco Rubio külügyminiszter fogja hamarosan bejelenteni azokat az országokat, melyek az amerikai törekvéseket támogatni fogják Iránban.

Beszélt arról is az amerikai elnök, hogy eddig hétezer célpontot ért találat a háború kirobbanása óta Iránban, illetve hogy Washington nem tudja, él-e az új iráni vezető, Modzstaba Hamenei. „Nem tudjuk, ki a vezetőjük. Vannak emberek, akik tárgyalni akarnak. De fogalmunk nincs, kik ők” – fogalmazott.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Eséssel zártak az amerikai tőzsdék

Eséssel zártak az amerikai tőzsdék

Vegyes teljesítménnyel zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék, miközben a magyar részvénypiac gyengült, a vezető hazai részvények pedig eltérően teljesítettek. Az amerikai tőzsdéken szintén az eladók kerültek fölénybe. A befektetői hangulatra a vártnál jóval erősebb amerikai munkaerőpiaci adat is hatással van, amely az emelkedő olajárakkal és a kedvező beszerzésimenedzser-indexekkel együtt erősebb gazdasági képet rajzol. Mindez új megvilágításba helyezheti a Fed közelgő kamatdöntését, miközben a bérdinamika mérséklődése tompíthatja a munkaerőpiac felől érkező inflációs nyomást. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×