Az elmúlt napokban milliók maradtak mobilinternet nélkül Oroszországban, ami nemcsak a tiltott, de VPN útján elért nyugati közösségi médiumokat vagy a GPS-t használó autósokat érintette, hanem azokat is, akik a közüzemi számláikat akarták rendezni. Mint a libertáriánus, elitellenes hajlamú és ezért a nyugat–orosz ellentétet is szkeptikusabban szemlélő Unheard című oldal megjegyezte: mindez egy sor régi megoldást hoz vissza, például a papírtérképek használatát.

Moszkva központjában szinte teljesen eltűnt a múlt héten a mobilinternet és néhány kormánybarát oldal tűnt fel – napokkal később. A kiadvány szerint

az egyik cél a lakosság leszoktatása az alternatív híreket is szállító Telegram üzenetküldőről, illetve az átterelése a jóval népszerűtlenebb Max nevű platformra.

A Kreml nevében Dmitrij Peszkov szóvivő úgy tálalta a helyzetet, hogy az ukrán dróntámadások elleni védelem indokolja a lekapcsolásokat. A hatóságok szerint a drónok a mobilhálózat bázisállomásain keresztül tudnak kapcsolatot fenntartani irányítóikkal.

A normális élet illúziója már az orosz fővárosban is kezd eloszlani, miközben a Kommerszant üzleti lap arról írt, hogy

az internetkimaradások ötödik napjára 3-5 milliárd rublelt (32-52 millió eurót) vesztettek a futárszolgálatok, a taxisok, a kereskedők és a patikák.

Miközben Londonban még 2026-ban is jobbára csak a metróállomásokon van hálózat, addig Moszkvában ez már a 2000-es évek óta, de március első hetétől több vonalon eltűnt.

A vállalkozások azért kezdenek lobbizni, hogy felkerüljenek a whitlelistre, vagyis a fehér jegyzékre, ahol a listázott, közszolgáltatásnak minősített szervezetek online elérhetőségét akkor is fenntartják, amikor ki van kapcsolva a mobilinternet. Ezek között van a „nemzeti messenger”, a már említett MAX, az „orosz YouTube”, a Rutube, az Orosz Posta, két közösségi médium és az orosz kormányablak is.

A korlátozások főleg a kis- és középvállalkozásoknak ártanak, míg az „orosz Amazon”, a Wildberries online áruház – amely rajta van a whitelisten – azt állítja, hogy nem estek vissza a megrendelései. Ugyanakkor eléggé beszédes, hogy a nagy mobilszolgáltatók, a Vimpelkom, a Megafon és az MTSZ nem válaszoltak a lap kérdéseire.

Az orosz kormány egy olyan ötlettel állt elő, hogy az emberek nyilvános telefonokon vagy wifi-pontokon használhassák az internetet. Az Unheard cikke szerint azonban

olyan szintű a Telegram-imádat az oroszok körében, hogy aktivisták 11 városban tüntetéseket próbáltak szervezni.

Az ukrajnai háborúban harcoló katonákat még jobban feldühítheti, hogy csak lassabb eszközökkel kommunikálhatnak majd, ráadásul a katonákat támogató aktivisták is az alkalmazás segítségével gyűjtenek információkat a számukra.

Egyes vélemények szerint nem lehet kizárni, hogy a Kreml azt teszteli, hogyan tudja leállítani az internetet tömeges ellenállás esetén.

Ha valóban erről van szó, akkor az eddig passzív állampolgárokból is tiltakozók válhatnak.

Mindezzel a háttérben kissé furcsán hatott a TASZSZ orosz állami hírügynökség cikkében megfogalmazott magyarázat, hogy a dom.ru szövetségi szolgáltató miért kezdte el lassítani egyes felhasználók otthoni elérését. Az érvelés az volt, hogy csak a havi 3 terabájtnál többet felhasználókat célozták meg, ami 700-900 HD-minőségű filmnek megfelelő, hatalmas adatmennyiség. A gazeta.ru híroldal azon spekulált, hogy más szolgáltatók is követhetik a példát.