A napilap beszámolója szerint a belga hatóságok azért rendelték el a most 93 éves Etienne Davignon bíróság elé állítását, mert a gyanú szerint részt vett a kongói vezető 1961-es meggyilkolásához vezető döntésekben.

A volt belga diplomatát háborús bűncselekményekben való részvétellel vádolják.

Davignon az utolsó még élő azon belga tisztviselők közül, akiket Patrice Lumumba családja a Brüsszelben benyújtott feljelentésben mint elkövetőt megnevezett. Etienne Davignon mindig tagadta, hogy részt vett volna az egykori kongói kormányfő meggyilkolásában.

A napilap emlékezetetett, noha 2002-ben egy belga parlamenti vizsgálóbizottság már elismerte Belgium részvételét a kongói függetlenségi vezető halálában, Lumumba gyermekei és unokái 2011 júniusában polgári jogi keresetet nyújtottak be a felelősök elszámoltatására. 2025 júniusban a belga szövetségi ügyészség Davignon büntetőeljárás alá vonását kérte „jogellenes fogva tartás és átszállítás”, a tisztességes eljáráshoz való jog megtagadása, valamint „megalázó és embertelen bánásmód” alkalmazása miatt. Az ügyészség úgy véli, hogy Davignon tudott Lumumba letartóztatásának terveiről, azonban esetében gyilkossági szándékot nem talált.

A Budapesten született volt belga diplomata, az Európai Bizottság korábbi alelnöke az események idején 28 éves diplomata gyakornok volt

– jegyezték meg.

Kongó 1885-től II. Lipót belga király személyes birtoka volt, 1908-ban lett belga gyarmat. A gyarmati időszakban az ország nyersanyagainak kiaknázása rendkívül kegyetlen módon történt; a mindennapos volt az őslakosok kínzása, megcsonkítása, a beszolgáltatási kvótát nem teljesítő falvak felégetése. A kegyetlenségek, az éhínség és a trópusi járványok következtében több millióan haltak meg. Az ország 1960. július 1-jén nyerte el függetlenségét, a hatalom Joseph Kasavubu elnök és Patrice Lumumba miniszterelnök között oszlott meg.

Az afrikai függetlenség szimbólumának is tekintett Lumumba a függetlenség után nem sokkal kirobbant kongói válság kezelésében, a Belgium által támogatott katangai szakadárok leverésében a Szovjetuniótól kért segítséget, amivel sem Kasavubu, sem a vezérkari főnök nem értett egyet. Utóbbi nem sokkal később puccsot hajtott végre, Lumumba pedig a katangaiak kezére került, akik belga tisztek aktív közreműködésével kivégezték. Holttestét sekély sírban földelték el, majd másnap kiásták, feldarabolták és kénsavban megsemmisítették. Lumumbának a mai napig nincsen sírja.

2001-ben egy belga parlamenti vizsgálat megállapította, hogy több belga tisztviselő „erkölcsileg felelős” Lumumba haláláért, és a flamand liberális Guy Verhofstadt vezette belga kormány egy évvel később hivatalosan bocsánatot kért a gyilkosságért.

2020-ban Fülöp belga király Kongó függetlenné válásának 60. évfordulóján a „legmélyebb sajnálatát” fejezte ki az országban elkövetett kegyetlenségek miatt. A hivatalos bocsánatkéréstől azonban elzárkózott, tartva attól, hogy a Kongói DK kárpótlási igényeket támasztana.