Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
Nyitókép: Facebook/Hegyi Zsolt

Szokatlan eset történt a Budapest–Belgrád-vasútvonalon

A sorompó felengedése ellenére a várakozó személykocsik előtt áthaladt egy tehervonat Dunaharaszti városában szombat este a Budapest–Belgrád-vasútvonalon. A MÁV szerint az esetnél a sorompó az előírásoknak megfelelően működött. A vonalon egyelőre csak a teherforgalom indulhatott el.

Látványos hibára hívták fel a figyelmet dunaharaszti lakosai, akik a város egyik vasúti átjárójánál azt tapasztalták, hogy szombat este 9 óra körül a sorompó felemelkedése után egy tehervonat haladt át a személykocsik előtt az áruszállítás számára már átadott Budapest-Belgrád vasútvonalon. A legnagyobb közösségi oldal helyi csoportjába feltöltött videón jól látható, hogy 8 percig zárva volt a sorompó, majd eltűnt a piros jelzés és felnyílt a sorompó, ezután pedig hangos jelzés mellett átment egy vonat a kereszteződésen. Az esetről az RTL Híradónak szemtanúk is beszámoltak.

A MÁV sajtóosztálya a Telexnek azt írta, hogy a szombati esetnél a sorompó az előírásoknak megfelelően működött. Egy tehervonat ugyanis a sorompó berendezés körzetében forgalmi okokból várakozott, ezzel meghaladta az előre tervezett időt, amely alatt át kellett volna haladnia az érintett szakaszon és az átjárón.

A MÁV szerint egy ilyenkor általános, hatóságilag elfogadott protokoll zajlott le, ami a biztonságos közlekedés fenntartását és a közúti közlekedők érdekeit is figyelembe veszi. Magyarázatuk szerint ha a sorompó meghibásodik, azt jelzik a berendezések és a mozdonyvezetőket is értesítik erről, a vonatok ilyenkor csak lassan, maximum 15 km/órás sebességgel közelítik meg az átjárót. A MÁV szerint így történt ez szombat este is.

Húsvéttól személyforgalom?

A Budapest-Belgrád vasútvonalon a teherforgalom már elindult, azóta számos ellentmondó információ jelent meg arról, hogy miért nem indulhattak el a személyvonatok is. Az Építési és Közlekedési Minisztérium azt közölte, hogy a személyforgalom indulása nem egy konkrét dátumhoz, hanem a biztonsági rendszer hiba nélküli működéséhez kötődik. A tárca szerint ez várhatóan a tavasszal megtörténik, így a húsvéti ünnepek körül akár a személyvonatok is forgalomba állhatnak. Lázár János építési és közlekedési miniszter még januárban beszélt arról, hogy milyen ütemezéssel indulhat el a forgalom a Budapest-Belgrád vasútvonalon.

Akkor személyforgalom elindítását február végére, március elejére prognosztizálta. „A pontos dátum attól függ, hogy a biztonsági felülvizsgálat mikor ér véget. Az a cél, hogy valamikor február 27. és március 15. között a személyforgalom Budapest és Belgrád között megnyíljon” – jelentette ki az év elején a miniszter.

Hegyi Zsolt, a MÁV csoport vezérigazgatója a közösségi oldalán értekezett arról, hogy mi szükséges még a személyforgalom elindulásához.

„A biztosítóberendezés felelős azért, hogy működjenek a váltók, helyes jelzési képet mutassanak a jelzők, és nyíljanak és záródjanak a sorompók, ahogy a vonat halad. Egy feladat van még előttünk, ez pedig a vonatbefolyásolási rendszernek a véglegesítése, a szoftver tesztelése folyamatban van, ennek az elkészülése előfeltétele annak, hogy a személyforgalom 160 km/órás sebességgel megindulhasson Budapest és Belgrád között” – hangsúlyozta Hegyi Zsolt.

T. Hámori Ferenc, az Indóház közlekedési szakportál főszerkesztője az InfoRádiónak azt mondta, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal befejezése közben több nehézséggel is szembesült a kivitelező.

„A biztosítóberendezések működtetik a sorompókat. Összesen 92 sorompónál kell harmonizálni a biztosítóberendezéssel a sorompók működését, illetve a vonatbefolyásolási rendszer sem működik. Úgy tűnik, hogy kis késéssel kezdődött el a rendszer tervezése, kiépítése és engedélyeztetése” – számolt be az aktuális helyzetről a szakértő.

A G7 gazdasági szakportál pár nappal ezelőtt írt arról, hogy a vonatbefolyásoló rendszer nem elég hogy nem működik, de még engedélyt sem kapott, így kérdéses, hogy mikor indulhatnak el a személyvonatok.

A minisztérium ezt cáfolta és közölte, hogy a téves információkkal ellentétben a csatlakozó vonalakról is be lehet majd jutni az állomásokra a Budapest-Belgrád vasútvonalra kifejlesztett fedélzeti berendezés nélkül is, továbbá a vonatbefolyásoló rendszer nélkül is mozoghatnak majd a szerelvények és kiszolgálhatják az iparvágányokat is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tarr Zoltán felsorolta, mi lesz biztosan az első intézkedései között

Tarr Zoltán felsorolta, mi lesz biztosan az első intézkedései között

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter arról beszélt, hogy a Tisza-kormány hogyan adja vissza a kulturális intézmények szakmai önállóságát.

Orbán Viktor elmondta, mire építheti a Fidesz az ellenzéki politikáját

A volt miniszterelnök egy interjúban részletezte, hogy mindig a szabad, szuverén Magyarországért dolgozott. „A helyzet és a körülmények mások, de a lényeg ugyanaz: a politika nálam nem állás, hanem szolgálat” – fogalmazott a beszélgetést ajánló Facebook-bejegyzésben. Az interjúban elmondta, már zajlik az előkészítés, ősszel indulhat a munka, de előtte most még „a szelíd népénekek évei után most rock’n’roll következik”.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

A klímaváltozás és a környezeti válságok ma már nem csupán ökológiai, hanem egyre inkább gazdasági és pénzügyi kérdések is. A legfrissebb tudományos és gazdasági elemzések egyértelműen jelzik: az éghajlatpolitikai intézkedések halogatása súlyos pénzügyi kockázatokat és társadalmi veszteségeket eredményez. Miközben az átállás jelentős beruházásokat igényel, ezek költsége eltörpül a be nem avatkozás hosszú távú következményei mellett. Magyarország különösen kitett az éghajlatváltozás hatásainak: a gyakoribb aszályok, hőhullámok és a csapadék egyenetlen eloszlása már most is jelentős károkat okoznak. A késlekedés ára hazánkban is gyorsan nő, hiszen a mezőgazdasági termelés, az egészségügy és a gazdasági versenyképesség egyaránt sérül, miközben a zöld átállás felgyorsítása egyre sürgetőbbé válik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×