Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.

Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Kallas elmondta: a miniszterek egyetértettek abban, hogy az ukrajnai háború továbbra is az európai biztonság központi kérdése. Mint mondta, Moszkva profitálhat a magasabb energiaárakból, valamint abból, hogy a légvédelmi rendszerek egy része Ukrajnából a Közel-Keletre kerül át.

Az Egyesült Államok döntése ellenére, amely enyhítette az orosz olajra vonatkozó szankciókat,

az EU fenntartja a korlátozó intézkedéseket és folytatja az orosz fosszilis energiahordozóktól való függetlenedést.

Kallas szerint a háború lezárásához az szükséges, hogy Oroszország kevesebb bevételhez jusson. Ennek érdekében az EU fokozni kívánja a nyomást az úgynevezett „árnyékflottára”, amelyen keresztül Moszkva megkerüli az olajszankciókat. A tagállamok több mint 2600 személlyel szemben hosszabbították meg ezeket az intézkedéseket.

A Közel-Keletről szólva Kallas elmondta: a két hete tartó háború gyengítette Irán katonai képességeit, ugyanakkor súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel jár világszerte. Az EU célja a feszültség csökkentése és a hajózás szabadságának biztosítása, különösen a Hormuzi-szorosban.

Hozzátette: a tagállamok erősítenék az Európai Unió tengeri jelenlétét a Közel-Keleten, ugyanakkor nem támogatják az uniós haditengerészeti misszió mandátumának kiterjesztését.

Kallas közölte: az EU jelenleg az ASPIDES nevű haditengerészeti műveletet működteti a Vörös-tengeren a hajózás szabadságának védelmében. A tagállamok szerint a műveletet erősíteni kell, mert jelenleg kevés haditengerészeti eszközzel rendelkezik, ugyanakkor nincs politikai támogatás arra, hogy a mandátumát kiterjesszék a Hormuzi-szorosra is.

„Ez nem Európa háborúja”

– hangsúlyozta a főképviselő, hozzátéve, hogy a tagállamok nem kívánnak közvetlenül belépni a konfliktusba, ugyanakkor komoly aggodalommal figyelik annak következményeit.

Kallas arról is beszélt: az új konfliktus részben eltereli a figyelmet a gázai övezetben és a Ciszjordániában zajló eseményekről. Mint mondta, az uniós miniszterek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a humanitárius segélyek bejutása ismét akadályokba ütközik, miközben a gázai béketerv második szakasza teljesen elakadt.

A főképviselő szerint a ciszjordániai illegális telepesek erőszakos tevékenysége „komoly probléma”, és ismét napirendre került az ellenük irányuló szankciók kérdése. Mint mondta, 26 tagállam támogatja a javaslatot, de egy ország blokkolja azt.

A közel-keleti katonai műveletek céljairól Kallas úgy fogalmazott: azokat azoknak kell meghatározniuk, akik a háborút elindították. „Európa nem része ennek a háborúnak, és a politikai célok jelenleg nem világosak” – mondta, hozzátéve, hogy a konfliktus komoly gazdasági következményekkel jár világszerte.