Ferdinand von Schirach német drámaírónak két darabja van: az egyik a nagy sikerű Terror, a másik pedig az Isten című darab. Az eredetileg jogász, de sikeres novellistaként, drámaíróként dolgozó Ferdinand von Schirach érdekes, izgalmas, a társadalom egészét érintő morális töltetű problémákat szeret feldolgozni dialógus formában.

Mácsai Pál, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész-rendező az InfoRádiónak elmondta: az Isten című darabban az eutanázia kérdésköre kerül előtérbe. Az Örkény István Színházban színre vitt drámában nyolc szereplő ül össze a közösség előtt: egy 75 éves férfi, aki meghalni vágyik, mert nem lát értelmet az életében. A férfi háziorvosa és egy jogász, aki amellett érvel, hogy az eutanázia bizonyos körülmények között jogosult. Szerepel benne két orvos és egy gyógyszerész-szakember is, egy egyházfi, egy vendéglátó házigazda és egy színész a színházból.

A drámában a szereplők vitatkoznak, érvelnek az eutanázia lehetősége mellett és ellen.

"Mindenkit érint ez a téma. Egyrészt mindannyian meghalunk egyszer, másrészt nem is szeretünk ezzel foglalkozni. Ha nem is a mi földi létből való távozásunk kapcsán, de a rokonaink, a szeretteink, az ismerőseink, családjaink körében ez mindenkit érint" – jegyezte meg Mácsai Pál.

A darab érdekessége, hogy Ferdinand von Schirach jogász által írt műben

a német jogrend alapvetően különbözik a magyartól, kezdve, hogy ott az eutanázia bizonyos körülmények között megengedett. Magyarországon minden fajtája, még az úgynevezett indirekt eutanázia is tiltott.

A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe alapján viszont nem tiltott a végstádiumú beteg morfiumadagjának lassú növelése a szenvedés csillapításra céljából, ami végül előrébb hozhatja a halál időpontját. Az Örkény István Színház a különbség miatt engedélyt kért a magyar körülményekre való adaptálásra. Ebben több szakértő segítette őket, a színművet Varga Zsófia dramaturg segítségével magyarították.

A szokatlan formájú és felkavaró előadáson valódi interakció alakulhat ki a közönséggel:

a végén egy szavazáson eldöntheti a néző, hogy az elhangzott érvek alapján helyesnek tartják-e, hogy a főszereplő Kertész Tibor építész orvosi segítséggel befejezze az életét, vagy sem.

Az Európa-szerte megosztó kérdéseket feszegető Isten darab szövege végigsöpört Németországon, de Magyarországon most láthatjuk először. Mácsai Pál ennek kapcsán megjegyezte, hogy nálunk a halál témaköre sokkal "tabuszerűbb", mint más európai országokban.

Felmerülhet az a kérdés is, hogy emberi döntés lehet-e az eutanázia, mert bizonyos szempontból mégis Isteni aktusnak tekinthető. Az előadás lényegében arról szól, hogy meddig terjed az egyén szabadsága. Ez egy "mozgásban lévő állapot", mert a jog a civilizációs változást igyekszik követni, de a történelmi, a hagyománybeli, és a vallási rend befolyásolhatja. A világban alig van olyan felület, ahol a keresztény, az iszlám vagy a zsidó vallás egyetértene, nem beszélve az ateista népességről.

Mácsai Pál elmondta, hogy a darabban Csuja Imre egy püspöki titkár karakterében vallja, hogy nem magunk döntünk az életünkről, így a távozásról sem dönthetünk, és az ember feladata elviselni azt, amit Isten vagy a sors rámér. Más szerint az emberi méltósághoz való jog magában foglalja azt is, hogy az ember a saját haláláról dönthessen, hiszen szuverén lény. Ahogy egy csecsemő is kifejezi a saját akaratát, úgy felnőttként az életünkkel kapcsolatban is hozhatunk döntéseket.

Kérdés, hogy a halál közeledtével miért vesszük vissza ezeket a jogokat.

Az öngyilkosság ugyanakkor itthon nem büntető jogi kategória. Orvosi segítséget igénybe venni, engedélyezni, az öngyilkosságban közreműködni viszont már szigorúan tilos. "Végső soron annak, aki itt beszél, igaza van" – állapította meg Mácsai Pál, aki szerint ez egy olyan végső kérdés, ami előtt sokan zavarba jövünk.

A rendező elárulta, hogy a halál kérdésköre fiatal kora óta foglalkoztatja, és nincs olyan nap, amikor az elmúlt 35 évben ne jutott volna eszébe, hogy minden amit csinálunk, véges. Erre jobban rávilágított a szülei halála.

"Mindegyiküknél találkoztunk ezekkel a kérdésekkel. Ők maguk is, és mi is, az utódok, az ideiglenes túlélők" – mondta, hozzátéve, hogy

még a szülei is kétféleképp reagáltak erre a kérdésre.

A darab körül is kialakulhat veszekedés, mert lesznek olyan érvek, amik nem hangoznak el, de a szöveg ebből a szempontból "tisztességes", mert igyekszik pártatlan lenni.

Mácsai Pál szerint az előadás arra is mintát mutat, hogy a markánsan eltérő véleményű hét ember remekül tud vitatkozni, és végig tudják mondani az érveiket. A rendező szerint egy olyan országban, "ahol a párbeszéd gyakorlatilag megszűnt" a különböző gondolkodású körök között, és a véleménykülönbségek alapos megvitatásának kultúrája eltűnőben van, hasznos minta, hogy végig lehet egymást hallgatni anélkül, hogy felállnánk vagy káromkodással távoznánk.

Mácsai Pál azt mondta, a harmadik előadás után közönségtalálkozó szerepel a programban, de a színház nem nyújt keretet rendszeres párbeszédre. Ugyanakkor számít arra, hogy sok email, hozzászólás, visszajelzés fog érkezni. A rendező úgy véli, itthon az eutanázia témájának felvetése is hasznos, mert az egyértelmű tiltás ellenére a valóságban előfordulhat szabálysértés, és hálát jelezhet az, akivel megtörténik.

A színdarab abban is "élesíti a helyzetet", hogy a férfi makkegészségesen vágyik a halálra.

Szóba kerül az is, hogy ez kóros vagy nem, és ha joga van megölni magát, akkor miért nincs joga ehhez segítséget kérni a környezet számára kevésbé traumatizáló módon.

Mácsai Pál kifejtette, hogy az eutanázia különbözik az öngyilkosságtól, előbbinél inkább az életvégi méltóságról van szó. Az életbe való belépés nálunk az esetek többségében szabályozott, a kultúrája, az egészségügy odafigyelése, a praxisa megvan. Ezzel ellentétben a távozásnál előállnak összetettebb, titkolózóbb helyzetek, pedig annyian halnak meg, ahányan születünk. A színháznak lehet dolga a "Pandóra szelencéjét kinyitni" erről a fontos társadalmi kérdésről.

A rendező rámutatott: az emberi személyes döntési szabadságának kérdése a felvilágosodás óta szélesedik, de mégis megáll az egyes akadályoknak nekiütközve. A darab ezt a kérdés feszegeti.