Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A magyar irodalom kategóriában Prima Primissima-díjra jelölt Görgey Gábor Kossuth-díjas író solymári otthonában 2018. október 18-án.
Nyitókép: MTI/Czimbal Gyula

Elhunyt Görgey Gábor

A Kossuth-díjas író, költő, volt kulturális miniszter életének 93. évében halt meg.

„Magyarország minden kultúraszerető polgára, valamint a Magyar PEN Club és a család nevében szomorú szívvel tudatom, hogy Görgey Gábor Kossuth-díjas költő, próza- és drámaíró, műfordító, dramaturg, rendező, a Magyar PEN Club elnöke, majd tiszteletbeli örökös elnöke, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2002 és 2003 között a nemzeti örökség minisztere 93 éves korában ma hajnalban otthonában elhunyt. Egy nemzet köszöni neked, Artúr, hogy voltál nekünk, és annyit tettél a magyar kultúráért és irodalomért, amennyire csak a legnagyobbak képesek. Áldás és tisztelet kísérjen újabb hosszú utadon” – írta Facebook-oldalán Turczi István költő.

Sokféle szerepe, szakmája közül mindig is az írást tartotta a legfontosabbnak, amit minden nap gyakorolni kell - írta az Index. Görgey Gábor 1929-ben született Görgey Artúr néven, az 1848-as szabadságharc honvédseregének főparancsnoka a dédnagybátyja volt. Már gimnazistaként jelentek meg versei, ekkor változtatta meg a nevét a Vigília című lap főszerkesztőjének, Sík Sándornak tanácsára. Sík azt mondta, hogy Görgeyből biztosan író lesz, ismert ember, ezért nem kellene ezt a foglalt történelmi nevet használnia. Sokkal később, már 80 felett drámát is írt híres őséről, úgy érezte, hogy ezzel régi adósságát törleszti.

Első verseskötete 1956-ban jelent meg, ettől kezdve folyamatosan jelentek meg regényei, versei, drámái. Első drámája, a Komámasszony, hol a stukker? rögtön nagy sikert aratott, külföldön is sokfelé bemutatták.

Legfontosabb munkájának viszonylag későn elkezdett ötkötetes nagyregényét, Az Utolsó jelentés Atlantiszról megírását tartotta. Erre a regénysorozatra tíz évig készült, 56 évesen kezdte el, és tizenkét évig írta.

Görgey Gábor írói munkássága mellett komoly színházi és közéleti szerepet is vállalt. Dolgozott újságíróként, kevesen tudják róla, de ő volt a magyar sajtó első tévékritikusa, cikkei a Magyar Nemzetben jelentek meg. A Pannónia Filmstúdióban dramaturg, a szegedi Nemzeti Színházban irodalmi vezető volt, rendezett is, saját drámáit is színre vitte néhányszor. 1994-ben lett a Magyar Televízió művészeti vezetője.

2002-ben a Medgyessy-kormány kulturális miniszterének nevezték ki, de a posztot eleve úgy vállalta, hogy nem tölti ki a ciklust. 2003-ban, az első kormányátalakítás során távozott, de 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadója volt.

Részt vett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia megalapításában, a Magyar PEN Club alelnöke, majd 2001-től elnöke volt.

Görgey Gábor 2002-ben volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége, a beszélgetést itt hallgathatják meg.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×