Infostart.hu
eur:
385.06
usd:
331.81
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv
Többen hallgatják, mint ahányan olvassák a kötelező olvasmányokat

Többen hallgatják, mint ahányan olvassák a kötelező olvasmányokat

Többen töltik le a kötelező olvasmányokat hangoskönyvként, mint olvasható formátumban – derül ki a Magyar Elektronikus Könyvtár adataiból. A MEK honlapján már több mint 300 – zömében – magyar klasszikus érhető el mp3-as formátumban is.

Hogy a diákok többsége előnyben részesíti a tabletet, a kindle-t a hagyományos papír alapú könyveknél, az ma már szinte általános jelenség. A Magyar Elektronikus Könyvtár mobilapplikációja egyelőre azonban csak a katalógust jeleníti meg, azaz utánanézhetünk, hogy az általunk keresett kötet fellelhető-e az online adatbázisban, de ha szeretnénk elolvasni, akkor internetes kapcsolatra lesz szükségünk, hiszen a csaknem 17 ezer dokumentum rengeteg helyet foglalna egy-egy gépen.

A nyár sok diák számára a kötelező olvasmányok idejét jelenti, és a Magyar Elektronikus Könyvtár júniusi adataiból is jól látszik, hogy nagyon népszerűek a klasszikusok:

Az egri csillagok és A kőszívű ember fiai is a lista első felében van, noha a Winnetou és Rejtő Jenő művei ugyancsak felbukkannak a legnépszerűbbek közt.

Ami érdekes, hogy a kötelező olvasmányok esetében több a hangoskönyv-letöltés, mint a szövegformátumú.

A MEK eredetileg a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségével együttműködésben kezdte el a hangoskönyvek digitális formátumú feltöltését – mondta Moldován István, az Országos Széchenyi Könyvtár E-könyvtári Szolgáltatások Osztályának vezetője.

„Ezek a hangoskönyvek nem irodalmi művészek által felolvasott, dramaturgizált hangoskönyvek, hanem egyszerű önkéntesek által felolvasott szövegek voltak. Azért olvasták fel a teljes szöveget, hogy a vakok is hozzáférhessenek. Korábban magnószalagokon készítették és terjesztették, majd a mi projektünk kapcsán kezdődött el a digitalizálásuk. Ez egyfajta teszt is volt, hogy hogyan tudjuk ezeket online biztosítani” - mondta az osztályvezető.

Hamarosan azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a látássérülteknél sokkal szélesebb közönséget érdekelhetnek ezek a hangoskönyvek – tette hozzá Moldován István.

„Kaptunk például köszönőleveleket kamionsofőröktől, akik sok száz kilométert vezettek folyamatosan, és közben egy-egy regényt hallgattak.

De például a külföldön magyarul tanulók számára is hasznos lehetne a hanganyagokat hallgatni”- mesélte.

Többen hallgatják, mint ahányan olvassák a kötelező olvasmányokat

Azóta profi előadóművészeket is bevontak a programba, a kezdeményezésnek azonban az egyre szélesebb hangoskönyvpiac és a pénzhiány szab gátat.

És bár kötelező olvasmányok: a nyár mindig az egyik legcsendesebb időszak az online könyvtárban; míg a tavaszi érettségi- vagy egyetemi vizsgák ideje alatt átlagosan több mint 40-45 ezer látogatója van a MEK-nek naponta, addig június-júliusban ez a szám visszaesik 25-30 ezerre.

Érdemes még tudni, hogy létezik egy Kötelező olvasmányok nevű android applikáció, amely szintén a MEK adatbázisát használja, ám abszolút magánkezdeményezésre jött lére, és a Google Play tanulsága szerint a 2014-es indulás óta nem bővült vagy frissült a kínálata.

Ha pedig kortárs szövegek online változatára van szükség, akkor a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiájának honlapján érdemes keresgélni, ahol – Csoóri Sándortól Esterházy Péteren át Szabó Magdáig több mint 80 magyar író-költő írásai olvashatóak jogtiszta digitalizált formában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×