Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Nicolas Sarkozy volt francia elnök nyilatkozik a sajtó munkatársainak a büntetõperében hozott ítélet kihirdetése után egy párizsi bíróságon 2025. szeptember 25-én. A bíróság bûnösnek mondta ki Sarkozyt a 2007-es gyõztes elnökválasztási kampánya törvénytelen líbiai finanszírozásának gyanúja miatt indított perben. A testület elsõ fokon öt év szabadságvesztésre ítélte a 70 éves politikust, öt évre eltiltotta a közügyektõl, valamint 100 ezer euró (39 millió forint) pénzbüntetés megfizetésére kötelezte.
Nyitókép: Yoan Valat, MTI/MTVA

Megjelenik Nicolas Sarkozy börtönben írt könyve

Nicolas Sarkozy könyvet írt bebörtönzéséről, amely december 10-én jelenik meg Le journal d'un prisonnier (Egy fogoly naplója) címmel - tudatta pénteken a volt francia államfő a X-en.

"A börtönben nincs se látnivaló, se tennivaló. Elfelejtem a csendet, ami nem létezik a Santéban, ahol sok a hallgatnivaló. A zaj sajnos állandó. A sivataghoz hasonlóan a belső élet a börtönben megerősödik" - írta az exelnök, aki három hétig volt börtönben, miután elítélték a 2007-es elnökválasztási kampányának líbiai finanszírozásával kapcsolatos ügyben.

Franciaország 2007 és 2012 közötti elnökét szeptember 25-én ítélte öt év börtönbüntetésre a párizsi büntetőbíróság bűnszövetségben való részvételért a 2007-es győztes elnökválasztási kampánya törvénytelen líbiai finanszírozása miatt indított perben.

Bár az ítélet elsőfokú volt, a bíróság - olyan "kivételesen súlyos tényekre" hivatkozva, amelyek "megingathatják az állampolgárok bizalmát a képviselőikben" - úgynevezett halasztott letartóztatási parancsot adott ki az exelnök ellen.

A büntetés ideiglenes végrehajtást vont maga után, ami azt jelenti, hogy bár Sarkozy - aki az ügy kirobbanása óta ártatlanságát hangsúlyozza - fellebbezett az ítélet ellen, az nem bírt halasztó jelleggel.

A 70 éves exelnök október 21-től három hétig volt őrizetben a párizsi La Santé börtönben, november 10-én szabadlábra helyezték, rendőri felügyelet mellett.

A fellebbviteli pert 2026 március 16. és június 3. között tartják.

A párizsi büntetőbíróság első fokon bizonyítottnak látta, hogy Nicolas Sarkozy még belügyminiszterként 2005-ben megállapodott Moamer el-Kadhafi néhai líbiai vezetővel arról, hogy utóbbi a 2007-es elnökválasztási kampányához törvénytelen módon pénzügyi támogatást ad. A bíróság kimondta, hogy az exelnök bűnszövetségben való részvétel miatt vétkes, mert "hagyta, hogy egykori közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők pénzügyi támogatást szerezzenek a líbiai rezsimtől", elvileg a 2007-es győztes elnökválasztási kampány finanszírozásához, mégpedig több millió euró összegben.

A fellebbviteli perben kilenc további gyanúsított is újra a bíróság elé áll, köztük Sarkozy két egykori közeli munkatársa, Claude Guéant és Brice Hortefeux- két egykori belügyminiszter -, valamint Alexandre Djouhri közvetítő, akit első fokon hat év börtönre ítéltek, és azóta is börtönben van.

Néhány órával szabadulása után hétfőn Nicolas Sarkozy az X-en jelezte, hogy már készül a fellebbviteli perére, hogy bizonyítsa ártatlanságát. "Az igazság győzedelmeskedni fog" - írta.

Nicolas Sarkozy az év elején több mint négy hónapig elektronikus nyomkövetőt viselt, amire decemberben egy másik ügyben ítélte jogerősen a francia semmítőszék befolyással üzérkedés és korrupció miatt.

A volt elnök ellen még további négy eljárás folyik, és a semmítőszék november 26-án hozza meg a jogerős ítéletet a 2012-es elnökválasztás kampány törvénytelen finanszírozása miatt indított ügyben, amelyben a fellebbviteli bíróság hat hónap letöltendő és hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte az exelnököt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×