Infostart.hu
eur:
385.59
usd:
332.62
bux:
121946.09
2026. január 16. péntek Gusztáv
The Amazon river is the worlds biggest river.
Nyitókép: Rhett Ayers Butler - Mongabay / Getty Images

Hiába közös a cél – Őslakosok zavarták meg az éghajlatváltozás ellen küzdő ENSZ-konferenciát

Ismét őslakos tüntetők zavarták meg pénteken a brazíliai Amazonas-vidéken fekvő Belémben az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciájának (COP30) munkáját.

A Luiz Inácio Lula da Silva elnök vezette brazil kormány hozzáállásával elégedetlen tüntetők mintegy két órán át eltorlaszolták a tanácskozás helyszínének bejáratát, és ezzel akadályozták a tanácskozás munkáját, a résztvevők ki-be járkálását, és csúcsszintű találkozókat követeltek a brazil vezetőktől.

Kedd este szintén őslakosok - egy másik csoport - zavarták meg a tanácskozást -, de ők össze is csaptak a biztonsági erők tagjaival.

Pénteken a munduruku amazóniai nép képviselői keltettek némi káoszt, és zavarták meg több tízezer küldött és megfigyelő napirendjét. Kényszeríteni akarták a tanácskozás elnökét, André Correa do Lagót, hogy mondja le a részvételét az eseményeken, és helyette velük tárgyaljon. A tapasztalt brazil diplomata egy középületbe vezette a tüntetőket, ahol tárgyalhattak Sonia Guajajarával, az őshonos népek miniszterével, illetve Marina Silva környezetvédelmi és éghajlatváltozási miniszterrel.

Az elnök a találkozó után "igencsak jogosnak" nevezte a tüntetők aggodalmait, akik a kormány nagyszabású infrastrukturális terveit, közöttük egy vasútépítési projektet bíráltak, és személyes találkozót kértek Lula elnökkel.

Lula az őshonos népek ügyei védelmezőjeként lép fel, 2023-ban kezdődött mostani mandátuma kezdetén Guajajarát, az őshonos népek jogainak ismert védőjét nevezte ki miniszternek, és látványosan csökkent az erdőirtás mértéke brazil Amazóniában. Sokan azonban bírálják az őslakosok földjeinek kijelölésének lassúságát és azt, hogy csak most októberben kezdődhetett el a kőolaj-kitermelés az Amazonas torkolata közelében.

Civil szervezetek bírálták pénteken, hogy sok olyan lobbista van jelen a tanácskozáson, aki a fosszilis energiahordozók kitermelésében és értékesítésében közvetve vagy közvetlenül érdekelt.

A számos szervezetet tömörítő Kick Big Polluters Out (Penderítsük ki a Nagy Szennyezőket, KBPO) nevű szövetség listája szerint a november 21-ig tartó tanácskozáson 1602 küldött, azaz minden 25. kapcsolatban áll a kőolaj-, a földgáz, illetve a széniparral. A listán szerepelnek az Exxon Mobil, a Chevron, a Shell, a TotalEnergies és az Eni olajtársaságok közvetlen képviselői, valamint mintegy száz középvezető afrikai, brazil, kínai, indonéz és Perzsa-öböl-menti országok nemzeti olajtársaságaitól (kivéve Szaúd-Arábiát, az Aramco hivatalos képviselője nem szerepel a listán). A listán szerepelnek még fosszilisenergia-ágazatok szakmai szövetségei, ágazati vezetői szövetségek, valamint más iparágak, így a Volkswagen autógyár vagy a dán tengeri szállító óriáscég, a Maersk képviselői.

A 2023-ban Dubajban megrendezett COP28 konferencián rekordszámú (több mint 80 ezer) résztvevő volt, a KGPO pedig szintén rekordszámú - 2456 - fosszilisenergia-ipari lobbistát számolt akkor össze.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×