Kijevi közlés szerint az egyik NASAMS-3 (National Advanced Surface-to-Air Missile System) üteg, két percen belül 11 cirkálórakétát lőtt le, amikor pár napja tömeges orosz légi csapás érte Ukrajnát. Az egység parancsnoka a közösségi médiában megjelent videóban mondta el, miként zajlik egy ilyen összecsapás.

Kirilo Peretyatko közölte, a közeledő fenyegetést először a radarok derítik fel. Ezt követően a NASAMS-3 tűzelosztó központjában a kezelők kijelölik a legveszélyesebb célokat, majd azokra kézzel indítják az elhárító rakétákat, és jelentik az eredményt. Azért alkalmazzák inkább a kézi irányítást és nem a teljesen automatikus vezérlést, mert így sokkal kisebb az esélye annak, hogy a harc hevében esetleg egy saját repülőgépet lőnek le. Az ukrán tiszt szerint jóformán minden rakétájuk célba talál, ezért hazugságnak nevezte azt az orosz állítást, hogy eltévedt ukrán légvédelmi eszközök okoznak súlyos károkat, és ölnek meg embereket, amikor visszazuhannak a földre.

❗️The ??Norwegian NASAMS SAM is in service with the Armed Forces of ??Ukraine. The Ukrainian military notes the very high efficiency of this SAM pic.twitter.com/XLaocrGBDI

— ?MilitaryNewsUA?? (@front_ukrainian) April 27, 2025

„A NASAMS-3 rendszer AIM-120 AMRAAM rakétája önmegsemmisítővel rendelkezik. Ha elvétené a célját, akkor egy idő után felrobbantja magát. A harci rész azonban sokkal kevesebb robbanóanyagot tartalmaz, mint egy orosz cirkálórakéta vagy drón, ezért még ha lakott terültre zuhannának is a roncsok, akkor sem okoznának jelentősebb pusztítást” – nyilatkozott Kirilo Peretyatko.

Az Ukrajna Hőse címmel kitüntetett parancsnok azt is elmondta, hogy a NASAMS-3 nem alkalmas ballisztikus rakéták elfogására. Ehhez sem a rendszer lokátorai, sem pedig az AIM-120 rakéták nem megfelelők. Viszont minden más légi cél ellen tökéletesek, legyen az repülőgép, harci helikopter, cirkálórakéta vagy drón. Büszkén említette az Army Recognition riporterének, hogy az általa vezetett egység eddig már több mint 150 találatot ért el, amelyek többsége cirkálórakéta volt.

Hasonló eredményességről számolt be a norvég légierő parancsnoka, aki az ukrán katonák kiképzését is irányítja. Per Steinar Trøite ezredes kiemelte, hogy az ukránok mennyire gyorsan képesek elsajátítani az új technika kezelését, pedig az gyökeresen eltér az általuk korábban használt, exszovjet rendszerektől. Mint mondta, az oktatás valójában kétirányú tanulás. A norvég katonák is sokat profitálnak azokból a harc közben szerzett ismeretekből, amelyeket az ukránok velük osztanak meg. Sőt, ezek alapján még a NASAMS továbbfejlesztéséhez is rendkívül értékes, gyakorlati tapasztalatok gyűlnek össze, amiket a mérnökök fel is használnak.

A norvég légierő ez év februárjában nyilvánosságra hozott adatai szerint Ukrajnában a NASAMS rendszerrel eddig mintegy 900 orosz repülőeszközt lőttek már le. A statisztikák azt mutatják, hogy az indítások 94 százaléka bizonyult sikeresnek. A találatok 60 százaléka pedig különböző típusú, orosz cirkáló rakéta volt. Ennek a hatékony elhárításnak tulajdonítható, hogy az orosz légierő bombázói egy ideje már nem repülnek be Ukrajna légterébe, hanem azon kívülről indítják manőverező robotrepülőgépeiket. Illetve az orosz hadsereg, az ember vezette csapásmérő repülőgépek bevetése helyett egyre inkább áttér a drónok és a ballisztikus rakéták használatára.

Magyarország 2022. végén jelentette be, hogy 6+1 üteget vásárol a NASAMS-3 rendszerből. (A +1 egy kisebb tartalék alegység technikai eszközeit jelenti.) A NASAMS-3 első egységei 2023-ban érkeztek, míg a rendszer 2025-ben válik teljessé. Erről a rendkívül fejlett fegyverről az Infostart is beszámolt.

Ukrajnában a NASAMS rakétái számos, kiemelt fontosságú létesítményt védenek: kórházakat, reptereket, közigazgatási vagy katonai irányítóközpontokat, valamint az energiaellátó, illetve a víz- és csatornahálózat fontosabb elemeit. Volt olyan orosz légi támadás, amelyet az ukrán légvédelem 100 százalékban visszavert, vagyis az összes támadó eszközt sikerült megsemmisíteni. Nem is volt túlzás, amikor Volodimir Zelenszkij a NASAMS-ről röviden csak annyit mondott: „tízből, tíz”, vagyis tíz rakétaindítás, tíz találat.

Ezért is sürgeti az ukrán elnök, hogy minél több AIM-120 rakétát küldjenek a szövetségesek. A megfelelő nagyságú készletek ugyanis szó szerint létfontosságúak számukra. „Minden rakéta emberek életét, városokat ment meg” – hangsúlyozta Kirilo Peretyatko. A parancsnok azzal is elbüszkélkedett, hogy katonái valószínűleg világrekorderek az indítóállások újratöltésében. Márpedig életek múlhatnak azon, hogy harc közben milyen gyorsan tudják pótolni az egyenként hat-hat rakétát tartalmazó indító állások fegyverzetét.

Norvégia azonban nemcsak Ukrajnába küld NASAMS rendszereket. Tavaly decemberben a lengyelországi Rzeszów légitámaszpontra is telepítettek ilyeneket, és az Egyesült Államoktól nemrég vásárolt F-35-ös vadászgépeket. A lengyel bázis a legfontosabb logisztikai központ, ahonnan az Ukrajnának szánt hadfelszereléseket és egyéb adományokat továbbküldik a harcban álló országnak.