Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány kerekasztal-beszélgetésén a többi között olyan kérdésekre keresték a válaszokat a megjelentek, mint például, hogy milyen változásokat hozott a hadviselés szabályaiban az orosz–ukrán konfliktus, illetve Európa hogyan lenne képes megvédeni magát egy lehetséges háborúban, és milyen forrásból tudná fejleszteni a hadiiparát.

Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója felidézte, hogy az első és a második világháborúban egymással ellentétes hadászati stratégiát alkalmaztak a harcoló felek. A volt védelempolitikai helyettes államtitkár szerint az orosz–ukrán háborúban ismét az első világháborús módszerek köszönnek vissza. Mint fogalmazott, az ukrajnai fronton jelenleg lövészárok-hadviselés zajlik, ami a védekező számára jelent előnyösebb helyzetet. Siklósi Péter ezzel indokolta azt, hogy az egyébként sokkal erősebb orosz hadsereg csak visszafogottan és lassan tud előrehaladni Ukrajnában.

„Ez egy nagyon jó hír Európának és a NATO-nak, hiszen mi nem akarjuk katonailag megtámadni Oroszországot”

– tette hozzá.

A Védelmi Innovációs Kutatóintézet vezérigazgatója szerint ugyanakkor a technológia rohamos fejlődése teljesen más kereteket szabott a háborús stratégiának, amelynek előnyeit először az ukránok használták ki. Németh Gergely egyebek mellett arról is szót ejtett a kerekasztal-beszélgetésen, hogy a kurszki ellentámadás nagyon érdekes fejlemény lehet a jövő hadviselésére, ugyanis „egy kombinált, összfegyvernemi, mélységi csapásokkal előkészített, drónokkal, illetve pilóta nélküli rendszerekkel megerősített támadás volt”.

Kiemelte, hogy a világtörténelemben ilyen mélységig megtervezett és kivitelezett, három dandár erejű támadás még nem volt. Németh Gergely szerint a jövő egyik nagy kérdés az lesz, hogy a NATO mint védelmi szövetség képes lesz-e ezt a hadviselési formát replikálni, és adott esetben három dandár szintje fölé emelni. Kitért a robotizációra és az autonomizációra is, amellyel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg „nincs rendes értelmezési keret” arra, hogy megadják-e magukat az élő emberek a robotoknak.

Réti Kristóf, az EuroAtlantic stratégiai tanácsadó vállalat védelmi és űripari senior menedzsere Európa katonai védelmi képességeiről beszélt a rendezvényen. Mint mondta, Európának, illetve a NATO-nak sok elrettentő képessége van, de

egy szárazföldi, több dimenzióban zajló háborút nem tudna megvívni.

A hagyományos védelmi iparhoz és a megszokott uniós tagállami haderőfejlesztéshez képest ugyanis egy új koordinátarendszer alakult ki, teljes egyetértés pedig nincs a felek között. Az egyik tengelyen a nacionalista felfogás van, amely szerint az egyes tagállamoknak saját jogon kell megoldaniuk a védelmi beszerzéseiket, a másik tengelyen pedig a föderalista álláspont, ami szerint uniós szinten kell ezt megoldani.

A katonai szakértők egyetértettek abban, hogy a hadiipar fejlesztésébe be kell vonni a bankokat, az Európai Bizottságnak pedig nagyobb rugalmasságot kell mutatnia a védelmi kiadások elszámolásánál.