eur:
398.91
usd:
368.48
bux:
90140.82
2025. március 21. péntek Benedek
BELGRADE, SERBIA - MARCH 10: Students gather in front of the Radio and Television of Serbia (RTS) building continuing months-long protests that began after the collapse of a concrete canopy on Nov. 1, 2024, which left 15 people dead, in Belgrade, Serbia on March 10, 2025. They would not allow entry to the building and announced that they started a 22-hour protest. (Photo by Filip Stevanovic/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: Filip Stevanovic/Anadolu via Getty Images

Blokád alatt a szerb köztelevízió épülete – rohamrendőröket is bevetettek

Újabb tiltakozás kezdődött a szerb fővárosban, és a hónapok óta tartó demonstrációkon először közbe is kellett lépniük a rendőröknek.

Több száz tiltakozó egyetemi hallgató állta el a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) épületét hétfő este, és a blokád kedden is folytatódott, mert a tüntetők szerint az RTS nem tárgyilagosan tudósít a hónapok óta tartó kormányellenes tiltakozásokról.

A televízió épületének lezárását Aleksandar Vucic hétfő esti vendégszereplése váltotta ki, amikor a szerb köztársasági elnök a tiltakozókat bírálta, és közölte, ha a szombatra, Belgrádba tervezett nagy tiltakozáson erőszakos cselekményekre kerül sor, akkor a biztonsági szervek is közbe fognak lépni. Mint monda, a kormányfő beadta a lemondását, azt a parlamentnek még el kell fogadnia, ezt követően új kormány alakul, azt viszont államfőként nem fogja megengedni, hogy átmeneti kormány álljon fel, és az ellenzéknek hatalom kerüljön a kezébe. Véleménye szerint ez Szerbia "halálához vezetne".

A szerb média szerint a hónapok óta tartó tüntetések során a szerb rohamrendőrök először alkalmaztak fizikai erőszakot a tüntető egyetemistákkal szemben: a rendfenntartók gumibotokkal próbálták oszlatni a köztévé előtt összegyűlt fiatalokat.

A tiltakozások novemberben kezdődtek Szerbiában, azt követően, hogy az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője november elsején leszakadt, tizenöt ember halálát okozva. Az illetékes szervek 16 ember ellen emeltek vádat mulasztás és veszélyeztetés miatt az ügyben, az újvidéki felsőügyészség pedig a felújítás során elkövetett esetleges korrupciós ügyek gyanúja miatt indított nyomozást.

Civilek, egyetemi hallgatók, tanárok, színészek és mezőgazdasági termelők a tragédia után tiltakozásba kezdtek. A követelések között a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala is szerepel, illetve szeretnék, ha felelősségre vonnák azokat is, akik a tüntetőkre támadtak az elmúlt hónapok során, továbbá szabadon engednék azokat a diákokat és tanárokat, akik ellen a tiltakozások miatt emeltek vádat, és 20 százalékkal megnövelnék a felsőoktatásra szánt költségvetési keretet.

A kormány szerint már teljesültek a követelések, hiszen az illetékes szervek folyamatosan nyilvánosságra hozzák a felújítási munkálatok dokumentumait, eljárás indult azok ellen, akik a tiltakozókra támadtak, Aleksandar Vucic köztársasági elnök közbenjárására szabadon engedték a korábban elfogott diákokat és tanárokat, a költségvetési pénzek átcsoportosításával pedig biztosították a felsőoktatásra szánt büdzsé 20 százalékos növelését, ezért a további tiltakozások indokolatlanok.

A diákok szerint viszont még nem teljesült minden kérés, a velük rokonszenvező építésügyi szakemberek például úgy vélik, hogy még mindig hiányoznak kulcsfontosságú iratok, amelyekből kiderülhetne, ki a felelős az újvidéki tragédiáért, ezért folytatják a tiltakozást.

Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021 és 2022 során több hullámban újították fel, és a munka tavaly is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható. A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek a tragédiáért. Felelősséget vállalt viszont Újvidék polgármestere és a miniszterelnök. Milan Djuric és Milos Vucevic január végén jelentette be lemondását. A miniszterelnök lemondását a parlamentnek is el kell fogadnia, majd új miniszterelnököt kell választani, ennek hiányában a jogszabályok szerint előrehozott választásokat kell tartani.

A tiltakozók március 15-re tiltakozást jelentettek be Belgrádba.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Friedrich Merz megnyerte a nagy csatát, új világ jön Németországban

Friedrich Merz megnyerte a nagy csatát, új világ jön Németországban

A német parlament alsóháza, a Bundestag után a felsőház, a Szövetségi Tanács is jóváhagyta azt a két rendkívüli hitelcsomagot, amely az ország gazdasági fellendítését és biztonságának erősítését hivatott szolgálni. A pénteki döntéssel immár szabaddá vált az út Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellárjelölt számára, hogy az előzetes menetrend szerint április végén Olaf Scholztól átvegye a tisztséget.

Ukrajna EU-csatlakozása – mennyi az annyi? Részletes hazai költségkalkuláció jelent meg

Elemzést készített a Századvég arról, mennyibe kerülne Magyarországnak Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozása, mennyit vitt el a magyaroktól a háború, és milyen egyéb költségek merülhetnek még fel itthon Ukrajna jövőjével összefüggésben. Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az InfoRádióban számolt be a részletes adatokról.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.21. péntek, 18:00
Rakonczay Gábor
extrém sportoló, az Atlanti-óceán átevezője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×