Infostart.hu
eur:
390.73
usd:
339.82
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Korrupcióellenes tüntetők Belgrád belvárosában 2025. március 15-én. A kormányellenes tiltakozások 2024 novemberében kezdődtek, azt követően, hogy az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője november elsején leszakadt, tizenöt ember halálát okozva. A tüntetést a hónapok óta tiltakozó egyetemisták szervezték.
Nyitókép: MTI/AP/Marko Drobnjakovic

Szakértő: Aleksandar Vucicra nézve is komoly következményei lehetnek az újabb belgrádi tüntetésnek

Egyes felmérések szerint már csak a szerbek alig egyharmada támogatja a szerb elnököt. Németh Ferenc Balkán-szakértő az InfoRádióban elmondta: egyelőre sem az államfő, sem a kormány nem mutat érdeklődést arra, hogy szakértők bevonásával vizsgálják ki a novemberi, újvidéki tömegkatasztrófa körülményeit, illetve arra, hogy komoly strukturális változásokat vezessenek be, ezért újabb demonstrációk várhatók.

A kormányellenes tiltakozások 2024 novemberében kezdődtek Szerbiában, azt követően, hogy az újvidéki vasúti pályaudvar előteteje november elsején leszakadt. A tömegkatasztrófában tizenöt ember halt meg, aminek következményeként lemondott két miniszter és Milos Vucevic miniszterelnök is. Március 15-én, szombaton egyetemisták felhívására Tizenötödike a tizenötökért címmel újabb demonstrációt tartottak a szerb fővárosban, több mint százezren vonultak az utcákra. A tiltakozás szervezői szerint a tavaly novemberi tragikus baleset az országban mindent átszövő korrupció miatt következett be. Aleksandar Vucic szerb elnök szombaton késő este tévébeszédében elmondta: 56-an sérültek meg könnyen az újabb tüntetésen, amelyen 22 embert vettek őrizetbe, továbbá hozzátette azt is, hogy a rendfenntartó erők példásan helytálltak.

Németh Ferenc azt mondta az InfoRádióban, hogy mind Szerbiára, mind Aleksandar Vucic elnökre nézve komoly következményei lehetnek a szombati, belgrádi tüntetésnek. A Balkán-szakértő arra számít, hogy folytatódnak az utcai demonstrációk Belgrádban és más nagyobb szerb városokban. Azt gondolja, a tüntetők várhatóan sokáig kitartanak, de nagy kérdés, hogy sikerül-e érvényt szerezniük követeléseiknek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a demonstrálók legfőbb követelései alapvetően nem politikai természetűek. Nem feltétlenül az államfő vagy a kormány lemondását követelik, és azt sem gondolják, hogy kizárólag az előre hozott választásokkal oldódnának meg a problémák, hanem igazi, rendszerszintű változásokat akarnak.

A szakértő hozzátette: az elégedetlen tömeg azt követeli, hogy legyenek újra működőképesek a szerb intézmények, illetve megfelelő módon, szakértők bevonásával vizsgálják ki a novemberi, újvidéki tömegszerencsétlenséget, hogy minden részletre fény derüljön. Ezek a kérések a tüntetők megítélése szerint eddig nem teljesültek. Németh Ferenc úgy fogalmazott, Aleksandar Vucic szerb elnök és a kormány „sem mutat érdeklődést az iránt, hogy ténylegesen megvalósuljanak a strukturális változások, illetve eleget tegyen a tüntetők kéréseinek”.

Az elmúlt hetekben jelentősen csökkent Aleksandar Vucic támogatottsága, egyes mérések szerint már csak a szerbek alig egyharmada bízik a délszláv állam vezetőjében.

Ez alapján nem valószínű, hogy előre hozott választásokat írna ki az elnök, bár ennek lehetőségét az előző hét végén már nem vetette el az államfő.

Németh Ferenc szerint Aleksandar Vucic „Dr. Jekyll és Mr. Hyde képét próbálja magára ölteni” azzal, hogy egyrészt igyekszik egyben tartani a saját szavazótáborát, illetve ezzel párhuzamosan azok felé is nyit, akik „úgy vélik, hogy már nem a jelenlegi elnök és nem a mostani szerb kormány a megfelelő opció az ország számára”.

Németh Ferenc azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a tüntetéseken egyelőre nem tűnt fel olyan karizmatikus vezető vagy politikai erő, amely potenciális kihívója lehet a jelenlegi elnöknek, illetve a belgrádi parlamentben abszolút többséggel rendelkező Szerb Haladó Pártnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×