Infostart.hu
eur:
355.89
usd:
302.16
bux:
134265.27
2026. május 12. kedd Pongrác
Donald Trump amerikai elnök (j) ukrán partnerét, Volodimir Zelenszkijt fogadja a washingtoni Fehér Ház Ovális Irodájában 20025. február 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo

Bendarzsevszkij Anton: eltérően tekint az ásványkincsegyezségre Kijev és Washington

Komoly fordulatok voltak az elmúlt órákban is az amerikai és ukrán fél között a béketárgyalásokkal összefüggő folyamatban – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban, elemezve a történteket és a most várható új irányt.

Az ukrán elnök hangvételének változása mögött minden bizonnyal az amerikai katonai támogatás felfüggesztése áll.

Bendarzsevszkij Anton szerint Volodimir Zelenszkij vélhetően az utolsó pillanatig nem gondolta, hogy ez be fog következni, még az igencsak rosszul sikerült pénteki diplomáciai találkozót követően sem. Ám az amerikai adminisztráció azután gyakorlatilag minden informális és formális csatornán egyértelművé tette, hogy Ukrajnának elnézést kell kérnie és a nyilvánosság előtt ki kell állnia a béke mellett, Donald Trump rendezési erőfeszítésein keresztül.

"Amikor az ukrán elnök még Washingtonban volt pénteken, akkor a találkozót követően a Fox Newsban adott egy félórás interjút, melynek során a műsorvezető kétszer is rákérdezett, hogy szeretne-e bocsánatot kérni Donald Trumptól, de ő akkor ezt nem tette meg. Az amerikai jelzések ellenére Ukrajna nem volt hajlandó nyilvánosan kiállni és elmondani, amit az Egyesült Államok szeretett volna – ez történt meg most, miután hétfőn az amerikai támogatás felfüggesztése életbe lépett. Zelenszkij erre elmondta, hogy nagyon sajnálja, ami történt, vissza kell térni a konstruktív dialógushoz az Egyesült Államok és Ukrajna között. Megköszönte Amerikának az eddigi támogatást, és azt is elmondta, hogy

a legtöbb segítség Donald Trumptól érkezett, amikor ő még első elnökségét töltötte – és való igaz, hogy Ukrajna akkor kapott először támadó jellegű fegyvereket, többek között Javelin páncéltörő rakétákat.

Emellett Zelenszkij bejelentette, hogy készen áll a béke elérésére Donald Trump vezetésével, és ami külön érdekesség volt, hogy Európa, mint a béketárgyalások résztvevője, nem szerepelt ezekben az Zelenszkij által tett kijelentésekben" – foglalta össze az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

A pénteki washingtoni, kudarcba fulladt találkozó után az európai vezetőkkel találkozott Zelenszkij, ott az elhangzottak szerint komoly támogatást és támogatási ígéretet kapott, és megkezdődött egy európai béketerv kimunkálása is. Felmerül tehát a kérdés, hogy az ukrán elnök most kire számít inkább: az Egyesült Államokra vagy az Európai Unióra? Bendarzsevszkij Anton megjegyezte: sosem tudni, hogy az ilyen találkozóknál mi zajlik az ajtók mögött, vagyis sokszor a nyilvánosságban tett optimista kijelentések mögött más is történhet.

"Valóban nagyon szép ígéreteket kapott Volodimir Zelenszkij az európai vezetők részéről Ukrajna jövőbeli támogatásával kapcsolatban, de ennek a realitása – legalábbis rövid távon – erősen megkérdőjelezhető, hiszen az európai fegyverraktárak üresek,

az európai partnerek nem lettek volna képesek megadni azt a segítséget, amit az Egyesült Államok nyújt

akár a tüzérségi gránátok tekintetében, akár az Ukrajnában lévő amerikai légvédelmi rendszerek lőszereinek a pótlásában, akár a különböző eszközöknek az alkatrészei tekintetében. Valószínűleg ezt maga Zelenszkij is felismerte" – emlékeztetett a posztszovjet térség szakértője, megjegyezve, hogy ha az európai védelmi ipar felpörög – ami évek kérdése –, akkor lehet, hogy Európa legalább annyira fontos segítség lesz, mint az Egyesült Államok, de rövid távon nem ez a helyzet.

Kiemelte még, hogy bár fontolóra vette az Egyesült Államok, hogy felfüggeszti az Ukrajnának nyújtott hírszerzési támogatást – például a Starlink és a SpaceX műholdas rendszerek használatát, ami a műholdfelvételek biztosításán kívül lényegében a fő kommunikációs eszközt jelenti a fronton –, de ezt egyelőre nem tették meg, és ezeket a rendszereket Európa nem is tudná pótolni az ukránoknak.

Ezek nélkül viszont Ukrajna gyakorlatilag megvakul, megsüketül a fronton. Ukrajna tehát felismerte a veszélyeket, és megtette azt a lépést, amit az Egyesült Államok elvárt tőle.

Volodimir Zelenszkij üzenetére Donald Trump elnök az amerikai idő szerint este kilenc óra után tartott kongresszusi beszédében reagált. Ez volt az első ilyen beszéde az újraválasztása óta, amelynek a vége felé kiemelte Ukrajnát, közölve: levelet kapott Zelenszkijtől, és hálás, hogy az ukrán elnök megtette ezt a lépést. Zelenszkij hajlandó erőfeszítéseket tenni a béke irányába, és Donald Trump biztos benne, hogy ez a béke össze fog jönni – idézte fel az elhangzottakat Bendarzsevszkij Anton. Azt is kiemelte, hogy bár Trump konkrét időpontot nem mondott, de hangsúlyozta, hogy a következő időszakban alá fogják írni a megállapodást, ami alatt a ritkaföldfémekre vonatkozó egyezményt értette.

Az Egyesült Államok szempontjából ez egy üzleti megállapodás, bár részben Ukrajna is azt reméli, hogy ez lehetővé teszi, hogy amerikai beruházások és amerikai tőke érkezzen abba a szektorba, ami egyébként valóban rendkívül forrásigényes.

"Tehát az egyik oldal egyértelműen üzleti lehetőségként tekint rá: Donald Trump szeretné megmutatni a szavazóbázisának, hogy az eddigi amerikai támogatás nem volt hiábavaló, hogy valamit kap cserébe az Egyesült Államok. Ukrajna azonban elsősorban egyfajta biztonsági garanciákként tekint erre a megállapodásra, hiszen hogyha nagy mennyiségű amerikai pénztechnológia érkezik Ukrajnába, hogyha amerikai vállalatok megvetik a lábukat az országban és ezek dolgoznak az ásványi kincsek feltárásán, akkor az önmagában egy erős biztonsági garancia is, hiszen az Egyesült Államok, bárhol is legyen jelen a világon, megvédi a saját üzleti érdekeit" – fogalmazott az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Lopakodó ló” akarja legázolni a helyi választást elbukó Starmert

„Lopakodó ló” akarja legázolni a helyi választást elbukó Starmert

Saját lázadó képviselői és a szakszervezetek is tovább követelik a brit kormányfő lemondását. Előzőleg egy képviselője az úgynevezett „lopakodó ló” módszerrel akarta elérni, hogy más pártvezetők kihívják Keir Starmert, hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején Margaret Thatchert buktatta meg a pártja. Bemutatjuk Starmer lehetséges kihívóit is.

Bizottsági meghallgatások: túl az első napon a Tisza leendő miniszterei – ez történt ma

Véget ért a Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek – Orbán Anitának, Pósfai Gábornak, Ruszin-Szendi Romulusznak, Tarr Zoltánnak, Tanács Zoltánnak, Hegedűs Zsoltnak, Gajdos Lászlónak, Kapitány Istvánnak, Bóna Szabolcsnak, Vitézy Dávid, valamint Lannert Juditnak – országgyűlési bizottsági meghallgatása a hétfői napra.
inforadio
ARÉNA
2026.05.12. kedd, 18:00
Unoka Zsolt
pszichiáter, pszichoterapeuta, a Semmelweis Egyetem docense
Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Továbbra is a közel-keleti hírek diktálják a hangulatot a piacokon, Donald Trump hétvégén elfogadhatatlannak nevezte Irán legújabb ajánlatát, amire a befektetők azonnal a Hormuzi-szoros körüli ellátási kockázatokat kezdték árazni. A múlt heti részvénypiaci emelkedést még támogatták az erős gyorsjelentések és a technológiai papírok jó teljesítménye - ennek utóhatásait az ázsiai piacokon is lehett érezni ma reggel, a dél-koreai tőzsde például új csúcsra ment - de a fókusz most újra az energiapiaci sokkon, és az inflációs kockázatokon van. Az ázsiai piacok összességében vegyesen teljesítettek, valamint Európában, és az USA-ban is hasonló látszik. Szőke Gergő is előadó lesz a következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×