Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Ryanair Boeing 737-8AS takes off from PRG Airport
Nyitókép: RafalSzmidt/Getty Images

Kiderült, most mennyi légijáratra jut egy halálos baleset

Azt is közölte a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség, hogy melyek voltak a leggyakoribb repülőbaleset-típusok.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) 2024-es évre vonatkozó biztonsági jelentése szerint bár az előző évhez mérve több baleset volt, az ötéves átlaghoz képest kulcsfontosságú paraméterekben is javulást mutat a légiközlekedés biztonsága - írta az Airportal.hu.

A szervezet adatai szerint 2024-ben 880 000 járatra jutott egy baleset, azaz egymillió járatra nézve 1,13 volt a baleseti ráta, amely az 1,25-ös ötéves átlagnál kedvezőbb, ugyanakkor meghaladja a 2023-ban mért 1,09-es, rendkívül alacsony értéket.

A tavalyi évben 40,6 millió járat közlekedett világszerte az IATA számai szerint, ebből hét esetében történt halálos kimenetelű baleset (ebből 5 sugárhajtású és 2 turbólégcsavaros repülőgéppel). Ez magasabb, mint az ötéves átlag szerinti évi öt halálos baleset, és a 2023-as évi egyetlen ilyen eseménynél jelentősen több.

2024-ben a leggyakoribbak a repülőgépek farokrészének a futópályához ütközésével járó, valamint a futópálya-elhagyásos (letérés/túlfutás) balesetek voltak.

A halálozási kockázat továbbra is alacsony, 0,06 volt 2024-ben, amely ugyan duplája a 2023-as értéknek, a mutató az ötéves átlag (0,10) alatt van.

Az év végén bekövetkezett, nagy visszhangot kiváltó katasztrófák ellenére a repülésbiztonság hosszú távú története folyamatos javulást mutat – emelte ki az IATA közleménye. Egy évtizeddel ezelőtt az ötéves átlag szerint (2011-2015) 456 000 repülésre jutott egy baleset, míg a 2020-2024 közötti időszakban átlagosan 810 000 repülésre.

Az IATA mindemellett figyelmeztetett a konfliktusövezetekben tapasztalt kockázatok növekedésére, valamint a globális műholdas navigációs rendszerek (GNSS) zavarásával kapcsolatos egyre gyakoribb incidensekre is.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×