eur:
402.77
usd:
372.02
bux:
88686.46
2025. április 1. kedd Hugó
18 éven felülieknek
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.

Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot
A closeup of a dimly lit prison holding cell door with gripping the bars - 3D render
Nyitókép: allanswart/Getty Images

Rég nem volt példa ilyen kivégzésre Amerikában

A golyó általi halált választotta egy dél-karolinai elítélt, Brad Sigmon. Az Egyesült Államokban 15 éve nem alkalmazták ezt a kivégzési módot.

Sigmon a tervek szerint március 7-én hal meg, február 21-én ő lett az első elítélt Dél-Karolinában, aki méreginjekció vagy a villamosszék helyett az állam új kivégzőosztagát választotta – idézi az AP értesülését a 24.hu.

Amerikában 1976 óta mindössze három elítéltet végeztek ki ilyen módszerrel, mindhárom eset Utahban történt, a legutolsó 2010-ben.

A 67 éves Sigmont egy székhez szíjazzák majd, fejére csuklyát húznak, majd céltáblát helyeznek a szíve fölé. Három önkéntes fog rálőni egy kis nyíláson keresztül, 4,6 méteres távolságból. A férfi ügyvédei korábban megpróbálták elhalasztatni a kivégzést, hogy átnézhessék az állam legutóbbi kivégzettjének boncolási jegyzőkönyvét, a bíróság azonban elutasította a kérést.

Sigmon ügyvédje, Gerald „Bo” King szerint ügyfele azért nem a villamosszéket választotta, mert az elevenen megsütné. Mint hozzátette, az injekciós megoldás sem jobb, a Dél-Karolinában szeptember óta ezzel a technikával kivégzett három férfit csak több mint 20 perccel az első dózis beadása után nyilvánították halottnak. King hozzátette, Sigmon végül azért is döntött a közismerten brutális kivégzési mód mellett, mert Dél-Karolina titkolózik a méreginjekciók használata kapcsán.

A férfit 2001-ben ítélték el volt barátnője szüleinek meggyilkolásáért, akiket baseballütővel vert agyon saját otthonukban.

A támadás után elrabolta volt párját, akire aztán rá is lőtt, miután sikerült elmenekülnie autójából.

Az Egyesült Államokban 1976-ban indították újra a halálbüntetést. Sigmon lesz a legidősebb a 46 dél-karolinai elítélt közül, akit azóta kivégeztek.

A férfi ügyvédei egy utolsó fellebbezést is benyújtottak arra hivatkozva, hogy eredeti ügyvédei több hibát is vétettek tapasztalatlanságuk miatt, például nem mutatták be kellően a vádlott mentális problémáit. Sigmon utolsó esélye az lehet, ha Henry McMaster republikánus kormányzó életfogytiglanra módosítja büntetését.

Ügyvédei szerint Sigmon mintafogoly, aki a börtönben teljes megbánást tanúsított, a gyilkosságokat pedig súlyos mentális zavara miatt követte el. A halálbüntetés újraindítása óta egyetlen dél-karolinai kormányzó sem adott kegyelmet.

A golyó általi halált az állami törvényhozás azt követően hagyta jóvá, hogy a börtönök számára nehézkessé vált a méreginjekcióhoz szükséges anyagok beszerzése.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Néhány hónapja még teljesen abszurd lett volna arról elmélkedni, hogy mi lenne, ha az Egyesült Államok megtámadna egy másik NATO-tagállamot, Donald Trump amerikai elnök viszont láthatóan mindenképpen meg akarja szerezni magának a Dániához tartozó Grönlandot. Trump több ízben beszélt arról is, hogy legrosszabb esetben még akár az amerikai haderőt is hajlandó lenne használni saját szövetségesével szemben, hogy az északi területet uralma alá hajtsa. Bár még sosem történt ilyen, és a NATO alapszerződése nem tér ki rá, alapvető sejtéseink lehetnek, mi történne, ha egy NATO-tagállam megtámadna egy másikat, Amerika katonai erőben való túlsúlya azonban most mindenképpen komplikálttá teszi a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×