Hangrobbanás nélkül lépi át a hangsebességet az a repülőgép, amelyet már többször is sikerrel tesztelt a Boom Supersonic nevű amerikai cég. A raketa.hu beszámolója szerint a Boom XB–1-es kicsinyített demonstrátora január 28-án végrehajtott tesztrepülésekor lépte át először a hangsebességet, és ahogy azt a fejlesztők várták, az eredmények szerint nem volt hallható a földön az általa keltett hangrobbanás egyetlen alkalommal sem. Február elsején következett az újabb próbarepülés, amikor további három alkalommal demonstrálták a hangsebességnél gyorsabb tempóra való alkalmasságát.
Az Egek ura blog alapítója az InfoRádióban elmondta: korábbi, vadászrepülős fejlesztéseknél eljutottak már ennek a közelébe a mérnökök, most azonban olyan dolgot vittek véghez, amire korábban még sohasem volt példa. Varga G. Gábor hozzátette: a vadászrepülők esetében egyébként sem kardinális kérdés a hangrobbanás, mert kellően magasan repülnek ahhoz, hogy ez ne legyen zavaró, illetve harcászati célból történő bevetés során nem is számít, hogy mennyire zavarják a polgári lakosságot, amelynek „el kell viselni ezt”, ha az adott állam szuverenitása a tét.
A szakértő megjegyezte: a Boom Supersonic által tesztelt repülő egy olyan légijármű, amiben háromfős személyzet kapott helyet, ezért nem érdemes a Concorde-hoz hasonlítani, amelynek fedélzetén elfér több mint száz utas a három pilótán kívül. Varga G. Gábor szerint még
legalább három évtizedet kell várni arra, hogy olyan utasszállításra alkalmas prototípust alkossanak meg, amely elérheti a szuperszonikus sebességet hangrobbanás nélkül.
Ugyanakkor annyi előnye mindenképpen van a mostani fejlesztésnek, hogy az állami szervek, hatóságok általános hozzáállása megváltozhat vagy enyhülhet azzal kapcsolatban, hogy jelenleg még nem engedélyezett hangsebesség fölé gyorsítani egy repülőgépet lakott területek felett.
A szakértő „szenzációs és előremutató” kísérletnek nevezte a Boom Supersonic projektjét, ugyanis ha a jövőben rendszeresítenék a légi közlekedésben ezeket a szuperszonikus repülőket, akkor
elméletileg le lehetne felezni a jelenlegi repülési időket.
Varga G. Gábor megjegyezte: természetesen meg kell majd felelni különböző környezetvédelmi szempontoknak is, illetve az is nagy kérdés lesz, hogy lehet-e gazdaságosan üzemeltetni olyan gépeket, amelyek képesek a hangsebességnél gyorsabban repülni. Vélhetően elég drágák lennének a jegyek egy-egy ilyen járatra, így az Egek ura blog alapítója szerint joggal motoszkál a kérdés az ember agyában, hogy hányan engedhetik majd meg ezt maguknak. Mint mondta, az ilyen repülők üzemeltetése is nagyon költséges. „Egy légijármű esetében a repülőgépek vételárába belekalkulálják a fejlesztések gigantikus költségeit is, tehát most még messze nem olyan egyszerű képlet, hogy meg tudjuk ítélni, mennyire lesz ez működő- és piacképes” – fejtegette Varga G. Gábor.
Azt viszont a szakértő szerint sem lehet vitatni, hogy tudományos és mérnöki értelemben egy nagyot lépett előre a repülőgép-fejlesztés. Kiemelte, hogy a hosszú repülőutak rendkívüli módon igénybe veszik az emberi szervezetet, ezért várhatóan lesz piaci igény arra, hogy komoly fejlesztések és befektetések után utasszállítóként is használják ezeket a szuperszonikus repülőgépeket. Ami kérdéses, hogy vajon a technológia képes lesz-e olyan szintre hozni ezt a fejlesztést, amivel tömegek számára is elérhetővé válik a nagy sebességű repülés.