Infostart.hu
eur:
390.42
usd:
337.81
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Mexikói-öböl
Nyitókép: Getty Images / Juanmonino

Perrel riogatják a Google-t a Mexikói-öböl átnevezése miatt

A mexikói elnök indoklása szerint a Google csak egy magáncég, amely térképszolgáltatást kínál, nem pedig egy nemzetközi testület, amelynek joghatósága lenne a nevek felett.

Claudia Sheinbaum mexikói elnök közölte: kormánya szükség esetén polgári pert indít a Google ellen, amiért az egész Mexikói-öblöt Amerika-öbölnek nevezte át térképszolgáltatásában. „A Google tévesen követi Donald Trump amerikai elnök rendeletét a névváltoztatásról” – mondta a mexikói államfő egy sajtótájékoztatón.

A Google Maps a közelmúltban a Mexikói-öblöt az Egyesült Államokban élő felhasználók számára Amerika-öbölre nevezte át, míg a mexikói felhasználók számára megtartotta az eredeti nevet. A máshol élő felhasználók számára a Google Maps mindkét nevet szerepelteti.

A változtatás az amerikai kormányzat földrajzi nevek információs rendszerének frissítését követte, Donald Trump elnöki rendeletének megfelelően.

Claudia Sheinbaum januárban küldött levelet a Google-nak, miután az bejelentette az öböl nevének megváltoztatására vonatkozó tervét. Csütörtökön az elnök közölte, hogy Juan Ramon de la Fuente mexikói külügyminiszter ismét levelet írt a Google-nak, hogy közölje a céggel, „az egész Mexikói-öblöt nem lehet Amerika-öbölnek nevezni”.

A kormány jogtanácsosa elemzi az ügyet – mondta a mexikói államfő, aki megjegyezte: a Google csak egy magáncég, amely térképszolgáltatást kínál, nem pedig egy nemzetközi testület, amelynek joghatósága lenne a nevek felett.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×