eur:
401.77
usd:
383.34
bux:
87759.96
2025. február 18. kedd Bernadett
Olaf Scholz német kancellár (k) beszédet mond a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 23-án. Egyéb témák mellett a kancellári hivatal költségvetéséről tanácskoznak a képviselők.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Rendkívüli ütésváltás a német parlamentben – leomlott a „tűzfal”

Egy héttel a bajorországi Aschaffenburgban egy illegális afgán menekült által végrehajtott véres terrorcselekmény nyomán magasra csaptak az indulatok a Bundestagban. A tét a menekültek befogadásának és kitoloncolásának szigorítása, illetve az erről előterjesztett konzervatív indítványok sorsa volt.

A Bundestag-vita elválaszthatatlan az alig több mint három hét múlva tartandó előre hozott parlamenti választástól, amelynek fő esélyese a konzervatív, jelenleg még ellenzéki CDU/CSU pártszövetség. A kancellári tisztség várományosa pedig a CDU elnöke, Friedrich Merz, fő kihívója pedig a még hivatalban lévő, de újrainduló kancellár, Olaf Scholz.

A szerdai rendkívüli parlamenti ülésre ennek jegyében került sor, mégpedig Scholz, Merz, valamint az illegális bevándorlás elleni fellépés eddigi élharcosának tartott AfD főszereplésével. Az már korábban ismert volt, hogy a CDU elnöke két indítványt kívánt előterjeszteni.

Mindkettő az illegális bevándorlás szigorítását, többek között a határellenőrzés erősítését, a kitoloncolások szinte azonnali végrehajtását, valamint a belbiztonsági szervek hatásköreinek szélesítését célozza.

Merz pénteken még egy törvényjavaslatot terjeszt elő, amely a bevándorlás kezelésének általános szigorítását célozza. A két indítvány, illetve a pénteki törvényjavaslat nem elsősorban a tartalma miatt keltett példa nélküli vitát, hanem az AfD-vel való, eddig általánosan elutasított esetleges együttműködés feltételezése miatt.

Ennek jegyében össztűz zúdult a CDU elnökére, amelynek fő szószólója a kancellár, illetve pártja, az SPD, valamint a Zöldek Pártja volt. Olaf Scholz a szavazást megelőző kormánynyilatkozatában épp ezért szószegéssel, illetve az AfD-vel kötendő politikai házassággal vádolta Merzet. Többek között azt állította, hogy a konzervatív pártelnök tényleges célja az eddig közös megegyezéssel elszigetelt AfD-vel való koalíció létrehozása a választásokat követően. Szerinte a konzervatívok indítványai sértik a jogállamot, illetve az uniós jogszabályokat, mégpedig oly módon, ahogy ezt – mint fogalmazott – csak Orbán Viktor tette.

A Zöldek Pártjával együtt azt rótta fel, hogy Merz a felelős az általuk szélsőjobboldali párttal szemben állított jelképes tűzfal lebontásért. A kancellár szerint konzervatív kihívója valóban "pókert" játszik.

A kancellári nyilatkozat másik fő eleme az általa vezetett kormány menekültpolitikájának magasztalása volt, aminek ellentmondanak az elmúlt hónapokban illegális migránsok által végrehajtott, számos halálos áldozatot követelő merényletek, sorrendben Mannheimben, Solingenben, Magdeburgban és legutóbb Aschaffenburgban.

A kormánynyilatkozatra reagált Freidrich Merz, aki elutasította a hivatalban lévő kancellár vádjait. A CDU elnöke ezúttal is azt hangsúlyozta, hogy pártja nem kíván az AfD-vel együttműködni. Azt ugyanakkor nem tudja, és nem is kívánja befolyásolni, hogy az AfD frakciótagjai egy-egy kérdésben miként szavazzanak.

Az AfD parlamenti frakciója korábban azt jelezte, hogy támogatja Friedrich Merz szigorítási indítványait. Ennek ellenére Alice Weidel "infantilis manőverezéssel" vádolta a konzervatívokat. Ez azonban nem riasztja vissza pártját attól, hogy "helyesen cselekedjen" – fogalmazott az AfD társelnöke, aki szerint az illegális migráció megfékezése egyben a német gazdaság felemelkedése, a jövő útja is.

Merz javaslatainak elfogadásához támogatást ígért a választások után a konzervatívok koalíciós partnerének ajánlkozó szabad demokrata FDP. A párt szerint nem az AfD a probléma, hanem az eddigi kormányzati menekültpolitika teljes csődje. Az ugyancsak ellenzéki radikális baloldali párt, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) a pénteki törvénytervezet támogatását helyezte kilátásba.

Friedrich Merz név szerinti szavazást kért a szerdán előterjesztett javaslatokra. Az eredményeket percekkel 18 óra előtt hozták nyilvánosságra. Eszerint Merz indítványai közül az első többséget kapott, a második azonban "elvérzett".

Az adatokat Katrin Göring-Eckardt, az ülés zöldpárti elnöke ismertette. Eszerint Merz első, öt pontból álló szigorítási indítványa, amely mindenekelőtt a kitoloncolások felgyorsítását irányozta elő, szűk többséget kapott. Ami a számokat illeti, 348 képviselő szavazott igennel, ezzel szemben 345 nemmel, míg 10 képviselő tartózkodott. A portálok szerint a CDU/CSU, az FDP és az AfD képviselői és néhány független képviselő szavazott igennel. Az SPD, a Zöldek, valamint a Baloldal Pártja az indítvány ellen foglalt állást, míg a BSW képviselői tartózkodtak. .

Ezzel szemben a képviselők nagy többsége elutasította a konzervatív pártelnök második indítványát, amely a belbiztonsági szerveket ruházta volna fel nagyobb jogkörökkel. Az indítvány 190 igen, ezzel szemben 509 nem szavazatot kapott, 3 tartózkodás mellett. Érdekességnek számít, hogy a beszámolók szerint az SPD, a Zöldek, a Baloldal Pártja, továbbá a BSW képviselői mellett nem csak az FDP, de az AfD képviselői is az előterjesztés ellen foglaltak állást.

A ZDF szerint Friedrich Merz a szavazás után ismételten azt hangoztatta, hogy csakis olyan többségre támaszkodik, amelynek képviselői a parlament demokratikus központjához tartoznak .

A szerdai szavazást megelőzően a két nagy német egyház. a Németországi Evangélikus Egyház és a Katolikus Német Püspöki Konferencia ugyancsak az AfD teljes elutasítására szólította fel a konzervatívokat. A német portálok által ismertetett állásfoglalásukban úgy vélekedtek, hogy ennek ellenkezője súlyos károkat okozna a demokráciának.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Az Ukrajnának adható biztonsági garanciákról tárgyalnak az európai vezetők

Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére az Európai Unió nyolc vezető országa, valamint az EU és a NATO vezetői megkezdték tanácskozásukat hétfőn Párizsban, amelynek célja, hogy megpróbáljanak egységesen fellépni az Ukrajnával kapcsolatos amerikai kezdeményezésekkel szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.18. kedd, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Holnap kezdődnek az orosz-amerikai tárgyalások, Ukrajna nem fogja elismerni ezek eredményét - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Holnap kezdődnek az orosz-amerikai tárgyalások, Ukrajna nem fogja elismerni ezek eredményét - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan még februárban találkoznak, hogy az orosz-ukrán háború lezárásáról egyeztessenek. Az ukrán haderő bejelentette: kitolták az oroszokat Piszcsanyéből, ez egy falu Pokrovszk elővárosában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ország háborús veszteségeiről beszélt. Ma válságtanácskozást tart az Európai Unió, melynek célja megvitatni Trump elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos hozzáállását. Közben megérkezett az amerikai és az orosz tárgyalódelegáció is Szaúd-Arábiába, holnap indulnak a tárgyalások. Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette: Nagy-Britannia kész katonákat küldeni Ukrajnába békefenntartó misszióra. Zelenszkij elnök délután azt mondta: Ukrajna soha nem fogja elismerni a szaúdi tárgyalások eredményeit. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×