Mind az ukrán, mind pedig az orosz hadsereg széles körben használ repülő robotokat felderítésre, illetve csapásmérésre. Az ellenük való védekezés pedig az elektronikai harceszközök látványos fejlődését hozta – írja legújabb cikkében az Ukrajinszka Pravda című kijevi portál.

A drónelhárító egységek nagy energiájú rádióhullámokkal zavarják a robotok és kezelőik közti kapcsolatot. Az operátorok ugyanis rádiófrekvenciás vezérléssel irányítják ezeket az eszközöket, illetve ugyanilyen módon kapják meg a drón által készített videofelvételeket is. Ha ezt az összeköttetést összezavarják, akkor az irányítatlanul maradt repülő robot lezuhan, még mielőtt elérné a célját. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a kezelő által látott videó a találat előtt egyszer csak szétesik.

Their Are various EW Systems Deployed For Various EW Counter Measure System Including Disrupting Drone Guidance & Coms, Of course this includes Handheld devices.. @FrontlinerUV pic.twitter.com/4WNk9n2RS7

— ????? ?????? (@Kunal_Biswas707) July 11, 2023

A támadók ezért igyekeznek gyors, véletlenszerűen kiválasztott frekvenciaugratásokkal megakadályozni a jelzavarást, illetve a gépi látást felhasználó drónokat bevetni. Az ilyen robotok képesek arra, hogy a memóriájukban rögzítsék a cél képét, amit aztán akkor is megkeresnek, ha közben megszakad az összeköttetés a földi irányítással.

Ezt viszont a védők úgy tudják kicselezni, hogy a célponttól távol, a drón valószínű repülési útvonala mentén zavaróadókat telepítenek. Így még az előtt megszakítják az összeköttetést, hogy a drón "megláthatná és a memóriájában rögzíthetné" a célját.

Ez a fajta vetélkedés a támadók és a védők között szinte a háború kitörése óta tart és mostanáig a drónelhárítók álltak nyerésre.

Létezik azonban egy másik módszer is, amellyel ki lehet védeni a drón irányításának zavarását. Mégpedig az, ha az irányító parancsok nem rádióhullámokkal jutnak el a géphez, hanem egy kábelen keresztül. Első hallásra meghökkentő lehet a módszer, de működik. Ráadásul nem is annyira új keletű, mivel a huzalvezérlésű rakéták már a második világháború idején megjelentek. Később számos, főleg páncéltörő fegyver irányításához használták ezt a technikát. A rakéta egy repülés közben folyamatosan lecsévélődő vékony kábelt húz maga után és a kezelő ezen keresztül irányítja. Ilyen egy huzalvezérlésű, Fagot típusú orosz páncéltörő rakéta harc közben:

Operation of the Fagot anti-tank guided missile system

The Donetsk direction is receiving more and more ATGM weapons of various types, and with it, trained personnel. Fighters undergo professional training at the training grounds of Ukraine, and most of them also underwent… pic.twitter.com/zJXpEBz3lg

— Oriannalyla ?? (@Lyla_lilas) May 15, 2023

A módszer újdonsága az, hogy már nem fémhuzalon, hanem az emberi hajszálnál is sokkal vékonyabb, üvegszálon keresztül történik az irányítás, illetve a drón által készített videó közvetítése. A száloptikás vezérlés legnagyobb előnye az, hogy teljességgel érzéketlen mindenféle külső zavarással szemben.

Hátránya viszont több is van. Egyrészt a robot csak korlátozott hosszúságú üvegkábelt képes maga után húzni. Ez a legnagyobb drónok esetében is legfeljebb 20 kilométer, bár az oroszok azt állítják, hogy előrehaladott kísérleteket folytatnak egy száz kilométeres hatótávolságú, huzalvezérlésű robottal.

A másik hátrány az, hogy a kábel miatt csak korlátozott a drón manőverezhetősége. A huzal könnyen beleakadhat faágakba, feltekeredhet lámpaoszlopokra, épületek villámhárítóira. Ráadásul az ilyen robotot sokkal könnyebb észrevenni. Az is hátrány, hogy a kábeldob súlya miatt csak kevesebb robbanóanyagot képes a drón magával vinni. Ellenben teljesen zavarvédett, mint az ezen a videón is látható. Az ukrán harckocsi mögé egy elektronikai zavarójármű zárkózik fel, vélhetően azért, hogy megvédje egy dróntámadástól. A huzalvezérlésű orosz robot azonban akadálytalanul lecsap a tankra:

Why the Russian fiberoptic FPV drone is so dangerous - no EW helps there.
But bombing military industrial places and training centers in Russia with Tomahawk missiles would help. pic.twitter.com/R7mvjpWnJj

— Kvist (@kvistp) October 14, 2024

2023-ban merült fel az ukrán mérnökökben először, hogy a drámaian hatékony orosz elektronikai harceszközök ellensúlyozására, huzalvezérlésű drónokat kellene gyártani. Ezt akkor a fent említett hátrányok miatt elvetették és inkább a gépi látás fejlesztésére koncentráltak. Az oroszok viszont mind a kettőt párhozamosan futtatták, és végül nekik lett igazuk. A gépi látás ugyanis túl bonyolult, a fejlesztése hosszadalmas, és messze nem hozza azokat az eredményeket, amiket elvártak a katonák.

Ennek dacára mégsem hagytak fel teljesen a gépi látással kapcsolatos kísérletekkel, mert a huzalvezérlés elég költséges volt akkoriban. Időközben azonban az orosz megrendeléseknek köszönhetően a kínai gyárak átálltak a felcsévélt üvegkábelek tömeggyártására, ezzel pedig az árak is gyorsan zuhanni kezdtek. Ma már – eléggé furcsa módon –, de mind az ukránok, mind pedig az oroszok ugyanazoktól a kínai beszállítóktól vásárolják az optikai kábeleket.

"Két évvel ezelőtt az üvegszálak tekercse kb. 2500 dollárba került. Ennyi pénzt viszont senki sem akart fizetni egy egyszer-használatos drónért" – mesélte az egyik ukrán fejlesztőcég vezetője az Ekonomicsna Pravda kijevi gazdasági lapnak. Viszont Vlagyiszlav Olekszijenko szerint mostanra már egy-egy spulni ára csak alig 500 dollár, tehát bőven megéri huzalvezérlésű drónokat gyártani.

Persze az optikai szálakkal irányított drónok nem csodafegyverek.

Hátrányaik miatt nem is valószínű, hogy nagy tömegben elterjednének, de jól kiegészíthetik a rádióvezérlésű robotokat. Elsősorban védelemben lehetnek igen hatékonyak, főleg a támadó páncélozott járművek elhárításában. Vagy olyan helyeken, ahol az ellenség intenzív rádiózavarást alkalmaz. A lényeg, hogy a hagyományos FPV, illetve az előreprogramozott robotokkal együtt, mindig az adott harchelyzetnek megfelelően vessék be ezeket. Vagyis a katonák az éppen aktuális viszonyoknak legjobban megfelelő fegyvert használhassák. Az ukrán hadiipar máris megkezdte a huzalvezérlésű drónok sorozatgyártását, és ha hinni lehet a kijevi bejelentéseknek, akkor hamarosan havonta több ezer ilyen robotot tudnak majd előállítani, méghozzá szinte kizárólag saját alkatrészekből.