Infostart.hu
eur:
364.14
usd:
310.65
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszél a Joe Biden amerikai elnök által kezdeményezett, Ukrajna támogatását célzó nemzetközi nyilatkozat elfogadása alkalmából New Yorkban 2024. szeptember 25-én. A mintegy 30 ország vezetője által elfogadott nyilatkozatban a vezetők kötelezettséget vállaltak az Oroszországgal hadban álló Ukrajna újjáépítésére, valamint rövid és hosszú távú pénzügyi szükségleteinek biztosítására. A négy pontból álló nyilatkozat tartalmaz egy 50 milliárd dollár összegű hitelcsomagot is. Az amerikai külügyminisztérium ezzel egyidejűleg újabb katonai csomagot jelentett be 375 millió dollár értékben az ukrán haderő számára.
Nyitókép: MTI/AP/Getty Images pool/Leon Neal

Volodimir Zelenszkij: már 11 ezer észak-koreai van Kurszkban, és megtámadták őket

Ez lehetett az első alkalom, hogy egy harmadik ország fegyveres erői is aktív részeseivé váltak az ukrajnai háborúnak.

Volodimir Zelenszkij a hét elején azt állította, hogy az ukrán erők által részben megszállt orosz Kurszk régióban már körülbelül 11 ezer észak-koreai katona állomásozik, sőt, a számuk tovább nő. Zelenszkij mindezt a GUR, a katonai hírszerzés és a külső hírszerzés jelentései alapján mondta. „Látjuk, hogy nő a létszámuk, de nem látjuk sajnos, hogy erősödne a partnereink reakciója” – mondta az ukrán elnök. Amerikai és dél-koreai értékelés szerint 8000 fős lehet az észak-koreai katonai létszám Oroszországban.

A kurszki művelettel kapcsolatban Zelenszkij azt mondta, hogy közel három hónapja vannak jelen az ukrán erők az orosz területen, ahol „határ menti biztonsági övezetet ellenőriznek”. A támadás sokat segített abban, hogy ukrán „honvédeket” tudjanak hazahozni az orosz fogságból – idézte szavait az RBK – Ukrajna.

Ukrán illetékesek Zelenszkijtől függetlenül elmondták, hogy katonáik rá is lőttek az észak-koreaiakra. Ezzel első ízben egy harmadik ország fegyveres erői is aktív részeseivé váltak az ukrajnai háborúnak. Az ukránok nem árultak el részleteket az összecsapásról.

„A KNDK első katonai egységei már tűz alá kerültek a kurszki régióban” – írta Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács vezető elhárítási illetékese a Telegramon. A támadások hírét egy magasrangú hírszerzési illetékes külön is megerősítette a Financial Timesnak.

Közben Kijevbe látogatott a német kormány egyik leginkább ukránbarát tagja, Annalena Baerbock külügyminiszter. Ukrán kollégája, Andrij Szibiha azt mondta, „tárgyalásaikon érintették, hogy az észak-koreai részvételre határozott fellépéssel” kell válaszolni. „Arra sürgetjük Európát: ismerje fel, hogy a KNDK csapatai egy agresszív háború résztvevői egy szuverén európai állam ellen” – fogalmazott (bár nincs hír arról, hogy az észak-koreaiak ukrán területen lennének).

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete közben Oroszországot és Kínát bírálta a Biztonsági Tanácsban, amiért „szégyentelenül védik” és bátorítják Észak-Koreát. Dél-Korea és az Európai Unió is elítélte a fejleményt és aggodalmát fejezte ki, hogy Észak-Korea nukleáris és ballisztikus rakétatechnológiához juthat cserébe.

Moszkvában – a korábban hangoztatottak ellenére – Vlagyimir Putyin elnök fogadta Coj Szon Hi észak-koreai külügyminisztert. A két ország a nyáron a kölcsönös katonai segítséget magában foglaló stratégiai együttműködési szerződést kötött – és bár a szöveg nem, de orosz politikusok azt mondják, hogy „szövetség szintjére” emelte a viszonyt.

Egy angol nyelvű dél-koreai lap közben azt állította, hogy az oroszok havi kétezer dolláros illetményt adnak majd az észak-koreai katonáknak, ami számukra hatalmas összeg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×