eur:
407.78
usd:
379.06
bux:
76354.22
2024. november 7. csütörtök Rezső
Orosz atomfegyverek,
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Jelentés: az orosz nukleáris fegyverek jelentős része az ukrán drónok hatótávolságán belül van

A Foreign Affairs által közölt jelentés szerint a körülbelül 5580 robbanófejből álló orosz nukleáris arzenál mintegy 30 százalékára képesek lennének lecsapni az ukrán drónok.

Oroszország területén legalább tizennégy olyan atomraktár van Ukrajna közelében, amelyeket adott esetben elérhetnének az ukrán drónok is. Ezek közül kettő kifejezetten közel található a határhoz, míg további öt valamivel távolabb helyezkedik el – írja a Foreign Affair értesülése alapján a Portfolio.

A most nyilvánosságra hozott jelentés azért lehet érdekes és aktuális, mert az ukránok visszatérően azt kérik a nyugati szövetségeseiktől, hogy engedélyezzék nekik az átadott modern fegyverrendszerek használatát oroszországi célpontok ellen. Márpedig ezekkel az eszközökkel a jelzett oroszországi telepeket is célba lehetne venni.

Az ukrán vezetés csak a hagyományos célpontokra mért csapásokhoz kért engedélyt, így például a kulcsfontosságú infrastrukturális elemekre, repterekre, kőolajtárolókra és laktanyákra. A lap úgy értesült, hogy az ukránok ezzel együtt nem készülnek arra, hogy nukleáris támaszpontokat támadjanak meg.

Az oroszországi telepek ugyanakkor veszélynek vannak kitéve, hiszen robbanófejeket tárolnak ezeken a helyeken.

Az orosz kormányzat tavaly rendelte el az atomfegyverek elszállítását a belgorodi állomásról, miután az ukránok dróntámadásokat indítottak Oroszország egyes területei ellen. A cikk szerint ez nyílt beismerése volt annak, hogy a Kreml belátta, nem szabad a harcok közvetlen közelében atomtölteteket tárolni. A belgorodin kívül további oroszországi raktárak vannak még lőtávon belül, de több kivonásról nem érkezett hír.

Nagy kockázatot jelent, ha esetleg egy ukrán drón becsapódna valamelyik orosz telepbe, mert a robbanás következtében hasadóanyag juthat a környezetbe. A Foreign Affairs cikkében megjegyzik: egy ilyen támadásnál káosz is kialakulhat az objektumokban, és nem lehet kizárni, hogy illetéktelen személyek hozzájuthatnak az ott tárolt nukleáris robbanófejekhez.

Oroszország korábban olyan támaszpontokról is indított támadást ukrajnai célpontok ellen, amelyeken atomfegyvereket tárolt, ezzel azonban gyakorlatilag legitim célponttá tette az ukránok számára a bázisokat. Egy drónbecsapódás egyébként nem okoz nukleáris katasztrófát, viszont problémát jelenthet, ha valamilyen karbantartási ok miatt nem a bunkerben tárolják a robbanófejet. A korosodó támaszpontok szintén gondot jelenthetnek, valamint a 2023-as Wagner-felkelés is bizonyította, hogy a külső csoportok is súlyos fenyegetést jelenthetnek. Akkor keringtek hírek arról is, hogy fegyveresek behatoltak egy ilyen bázisra, de végül nem szereztek meg nukleáris robbanófejeket.

Címlapról ajánljuk
Szakértő Trump gazdaságpolitikájáról: az amerikai-kínai kereskedelmi háború globális eszkalációjára lehet számítani

Szakértő Trump gazdaságpolitikájáról: az amerikai-kínai kereskedelmi háború globális eszkalációjára lehet számítani

Az elnökség első száz napjában az elsődleges feladat az árszínvonal csökkentése lehet - vélekedett az InfoRádióban Horváth Sebestyén az Oeconomus Gadzaságkutató Alapítvány kutatója. Szerinte nincs miért félni Európában a második Trump-regnálástól, azonban az amerikai-kínai kereskedelmi viszony okozhat még gondokat.

Hankó Balázs: fontos kérdésekben kérünk felhatalmazást a nemzeti konzultációval

A nemzeti konzultációban megfogalmazott, a szaktárcához tartozó kérdésekről, a külföldi ösztöndíj-lehetőségekről, a kollégiumi ellátás bővítéséről, a munkáshitelről, valamint a kultúra finanszírozási kérdéseiről is beszélt Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.07. csütörtök, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

A mai nappal pont került a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldőlt, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak fogják hívni. Trump hatalmas lendülettel indult: behúzta Észak-Karolinát és Georgiát is, magyar idő szerint szerda reggel 7:20 körül Pennsylvaniát is megnyerte, ezzel győzött a választáson. Később az összesítés alapján világossá vált: Trump minden billegő államot megnyert. Úgy néz ki, a törvényhozásban is többsége lehet a Republikánus Pártnak, de még tart a számlálás. A szenátust már behúzták a republikánusok. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×