Infostart.hu
eur:
364.4
usd:
310.84
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Berlin, 2017. szeptember 20.Sahra Wagenknecht, a Baloldal (Die Linke) nevű párt parlamenti frakcióvezetője és listavezetője egy választási kampánygyűlésen Berlin Lichtenberg kerületében 2017. szeptember 20-án, négy nappal a német parlamenti választások előtt. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Elakadt a keletnémet kormányalakítás – kemény feltételeket diktál a BSW, visszatámadt a CDU

Januárban alakult, de máris a német belpolitika egyik főszereplőjévé vált a baloldal új pártja, amely most kulcsszereplő a türingiai és szászországi tartományi választások után, de úgy tűnik, Sahra Wagenknecht túlfeszítette a húrt.

Az alapító nevét viselő Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) szinte egy csapásra tarolt a szeptemberi tartományi választásokon, ami több mint jelzés értékű a kevesebb mint egy év múlva tartandó országos parlamenti választásokon. Nem csoda, hogy a radikális baloldali párt nyeregben érzi magát, és esetleges koalíciós részvételéhez kemény feltételeket szab.

Szeptemberben három keleti tartományban, előbb Türingiában és Szászországban, majd a hónap végén Brandenburgban tartottak helyi törvényhozói választásokat. Mindhárom tartományban az eredményeknek több közös nevezője volt. Az első, hogy jelentősen visszaestek a hagyományos nagy pártok, elsősorban a szociáldemokrata SPD, de a konzervatív CDU is. A második pedig, hogy folytatta immár országos szárnyalását a radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt, amely szélsőjobboldalinak bélyegezve a többiek számára nem "szalonképes". A CDU/CSU ellenzéki pártszövetség mögött az AfD tartósan a második legnagyobb támogatottsággal rendelkező parlamenti párt, a többiek azonban az esetleges szövetséget illetően kiközösítették.

A harmadik tartományi közös nevezőt a BSW rendkívüli szereplése jelentette. A párt mind Türingiában és Szászországban, mind Brandenburgban olyannyira előkelő helyen végzett, hogy az AfD mesterséges kiesésével szinte megkerülhetetlen kormánykoalíciós szereplővé vált.

Az 55 éves, iráni származású német politikus ennek nyomán terjesztette elő követeléseit, amelyek mind a felmérések, mind az eredmények szerint népszerűek voltak a tartományi szavazók körében. Wagenknecht első számú követelése az ukrajnai fegyverszállítások leállítása, valamint ettől elválaszthatatlanul az orosz–ukrán "béketárgyalások" támogatása. Követeli továbbá az amerikai közepes hatótávolságú rakéták tervezett németországi telepítéséről való lemondást, valamint az illegális bevándorlás korlátozását.

Ennek nyomán lépett közbe a német portálok legfrissebb jelentése szerint a CDU elnöke, Friedrich Merz, aki mostanáig szabad kezet adott a tartományi konzervatívoknak a helyi kormányalakításhoz, így – az AfD kivételével a koalíciós partnerek megválasztáshoz is.

Az ARD közszolgálati médium által ismertetett nyilatkozatában a konzervatív politikus hangsúlyozta, hogy a BSW-vel való esetleges szövetség előfeltétele Ukrajna támogatásának a párt által történő elfogadása, valamint általánosságban a CDU "nyugati kapcsolatainak" tiszteletben tartása. Az üzenet a türingiai és a szászországi CDU-nak szólt. A két tartományban a konzervatívok koalíciós partnert keresnek, és az esélyesek között van a BSW is. "Olyan elvekkel rendelkezünk, amelyeket nem adhatunk fel" – üzente Merz. A pártelnök szerint "nem fordulhatunk el" a NATO-tól, az Ukrajnának nyújtott támogatás politikájától. Hangsúlyozta továbbá az Európai Unióval való szoros együttműködés érinthetetlenségét is. A tartományi politika kérdéseiről lehet tárgyalni, de az említettekről nem - szögezte le.

Mindkét tartományban az elmúlt hetekben immár puhatolódzó tárgyalások folytak a CDU-ból, a BSW-ből és az SPD-ből álló esetleges koalícióról, ezek azonban most minden valószínűség szerint elakadnak.

A múlt héten nagy visszhangot váltott ki, hogy Wagenknecht élesen támadta Friedrich Merzet, aki a német kormányt nagy hatótávóságú Taurus cirkálórakéták Ukrajnának történő szállítására szólította fel. A baloldali politikus szerint egy ilyen lépés azt jelentené, hogy Németország háborúba lépne Oroszországgal.

Merz szerint a BSW vezetője immár országos választási kampányt folytat, valójában Vlagyimir Putyin, illetve Oroszország álláspontját képviseli.

Távolról sem ilyen "forró" a helyzet Brandenburg tartományban, amelynek élén Dietmar Woidke személyében szociáldemokrata miniszterelnök áll, aki a szeptember végi választásokon csekély többséggel az első helyen végzett, az eddigi hármas koalíció azonban összeomlott. A tartományban egyedül az SPD és a BSW koalíciójának van esélye arra, hogy stabil többséget alakítson koalíciót a helyi parlamentben. Erről értesülések szerint már zajlanak a tárgyalások, és mindkét párt titoktartást fogadott.

Elemzők szerint a három tartományban kialakult helyzet egyértelműen jelzi, hogy a jövő őszi parlamenti választások előtt Németország politikai földcsuszamlás előtt áll.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×