Infostart.hu
eur:
388.59
usd:
331.73
bux:
109522.68
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Narendra Modi indiai miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Hszi Csin-ping kínai elnök (j-b) a BRICS-országok csúcsértekezletén Kazanyban 2024. október 23-án. A Brazíliát, Oroszországot, Dél-Afrikát, Indiát, Kínát, Egyiptomot, Iránt, Etiópiát és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő BRICS-csoport háromnapos csúcstalálkozója előző nap kezdődött az oroszországi városban.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Elássa a csatabárdot Kína és India

Első alkalommal tárgyalt egymással Kína és India első számú vezetője szerdán Kazanyban azt követően, hogy 2020 júniusában a határon összecsapások történtek a két ország katonái között a himalájai Ladakh térségében.

A találkozóra a BRICS-országok oroszországi csúcstalálkozója nyújtott alkalmat. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség a megbeszélésről Hszi Csin-ping kínai elnököt idézte, aki azt mondta Narendra Modi indiai kormányfőnek, hogy Kínának és Indiának együtt kell haladnia a békés egymás mellett élés és a fejlődés útján. A helyes stratégiai felfogás követésére és közös munkára szólított fel, valamint arra, hogy a felek

„kövessék a békés egymás mellett élés és a nagy szomszédos hatalmak közös fejlődésének fényes és helyes útját”.

A kínai vezető hangsúlyozta, hogy Kínának és Indiának ragaszkodnia kell a konszenzushoz abban, hogy a két ország a fejlődés lehetőségét, nem pedig fenyegetést jelent egymás számára, hogy partnerek, nem pedig riválisok. Hszi szerint a felek egyetértettek abban, hogy közösen tartják fenn a békét és a nyugalmat a határ menti területeken, valamint hogy megpróbálnak tisztességes és észszerű megoldást keresni a fennálló nézeteltérésekre.

India és Kína között régóta vita tárgya az Arunácsal Prades állam egy közel 60 ezer négyzetkilométeres részének, valamint egy észak-kasmíri hegyvidéki területrésznek a hovatartozása. A tényleges ellenőrzési vonal, amely itt az országhatárt helyettesíti, Ladakh térségében húzódik. A konfliktus 1962 őszén határháborúvá fajult.

Újabb eszkaláció 2020 májusában kezdődött Ladakhban, amikor a Pangong-tó térségében sorozatos összecsapások történtek a kínai és az indiai hadsereg között, ami után mindkét fél megerősítette katonai jelenlétét a térségben. 2021 februárjában a régióba vezényelt csapatok nagy részét kivonták, és a felek folytatták a tárgyalásokat. 2022 szeptember elején a csapatkivonás újabb szakaszát hajtották végre, de nem sikerült minden kérdésben megállapodniuk. Az indiai média becslése szerint az utóbbi időben 50-60 ezer katona állomásozik a közös határ mindkét oldalán.

Vikram Miszri, az indiai külügyminiszter első helyettese kedden bejelentette, hogy India és Kína megállapodásra jutott a Ladakh határvidékén, a tényleges ellenőrzési vonal mentén történő járőrözés rendjéről. Később Szubrahmanjam Dzsaisankar, az indiai diplomácia vezetője azt mondta: India és Kína véglegesítette a csapatok szétválasztását a térségben.

Mint kiderült, a két ország diplomatái és katonái az elmúlt hetekben megbeszéléseket folytattak, és megállapodtak a határőrizeti mechanizmusról (pontosabban: a tényleges ellenőrzési vonalról). Ez azt jelenti, hogy a helyzet visszatért a négy évvel ezelőtti, összecsapásokat megelőző állapothoz.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×