Infostart.hu
eur:
363.91
usd:
324.83
bux:
143550.77
2026. október 14. szerda Helén
Narendra Modi indiai miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Hszi Csin-ping kínai elnök (j-b) a BRICS-országok csúcsértekezletén Kazanyban 2024. október 23-án. A Brazíliát, Oroszországot, Dél-Afrikát, Indiát, Kínát, Egyiptomot, Iránt, Etiópiát és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő BRICS-csoport háromnapos csúcstalálkozója előző nap kezdődött az oroszországi városban.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Elássa a csatabárdot Kína és India

Első alkalommal tárgyalt egymással Kína és India első számú vezetője szerdán Kazanyban azt követően, hogy 2020 júniusában a határon összecsapások történtek a két ország katonái között a himalájai Ladakh térségében.

A találkozóra a BRICS-országok oroszországi csúcstalálkozója nyújtott alkalmat. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség a megbeszélésről Hszi Csin-ping kínai elnököt idézte, aki azt mondta Narendra Modi indiai kormányfőnek, hogy Kínának és Indiának együtt kell haladnia a békés egymás mellett élés és a fejlődés útján. A helyes stratégiai felfogás követésére és közös munkára szólított fel, valamint arra, hogy a felek

„kövessék a békés egymás mellett élés és a nagy szomszédos hatalmak közös fejlődésének fényes és helyes útját”.

A kínai vezető hangsúlyozta, hogy Kínának és Indiának ragaszkodnia kell a konszenzushoz abban, hogy a két ország a fejlődés lehetőségét, nem pedig fenyegetést jelent egymás számára, hogy partnerek, nem pedig riválisok. Hszi szerint a felek egyetértettek abban, hogy közösen tartják fenn a békét és a nyugalmat a határ menti területeken, valamint hogy megpróbálnak tisztességes és észszerű megoldást keresni a fennálló nézeteltérésekre.

India és Kína között régóta vita tárgya az Arunácsal Prades állam egy közel 60 ezer négyzetkilométeres részének, valamint egy észak-kasmíri hegyvidéki területrésznek a hovatartozása. A tényleges ellenőrzési vonal, amely itt az országhatárt helyettesíti, Ladakh térségében húzódik. A konfliktus 1962 őszén határháborúvá fajult.

Újabb eszkaláció 2020 májusában kezdődött Ladakhban, amikor a Pangong-tó térségében sorozatos összecsapások történtek a kínai és az indiai hadsereg között, ami után mindkét fél megerősítette katonai jelenlétét a térségben. 2021 februárjában a régióba vezényelt csapatok nagy részét kivonták, és a felek folytatták a tárgyalásokat. 2022 szeptember elején a csapatkivonás újabb szakaszát hajtották végre, de nem sikerült minden kérdésben megállapodniuk. Az indiai média becslése szerint az utóbbi időben 50-60 ezer katona állomásozik a közös határ mindkét oldalán.

Vikram Miszri, az indiai külügyminiszter első helyettese kedden bejelentette, hogy India és Kína megállapodásra jutott a Ladakh határvidékén, a tényleges ellenőrzési vonal mentén történő járőrözés rendjéről. Később Szubrahmanjam Dzsaisankar, az indiai diplomácia vezetője azt mondta: India és Kína véglegesítette a csapatok szétválasztását a térségben.

Mint kiderült, a két ország diplomatái és katonái az elmúlt hetekben megbeszéléseket folytattak, és megállapodtak a határőrizeti mechanizmusról (pontosabban: a tényleges ellenőrzési vonalról). Ez azt jelenti, hogy a helyzet visszatért a négy évvel ezelőtti, összecsapásokat megelőző állapothoz.

Címlapról ajánljuk
Kivégzés élő adásban – Szakértő: az állam szempontjából érthető, de rossz hatással lesz a társadalomra

Kivégzés élő adásban – Szakértő: az állam szempontjából érthető, de rossz hatással lesz a társadalomra

Élőben közvetíti a 13-szoros gyilkos Nidal Hasan kivégzését december 3-án az amerikai Védelmi Minisztérium. A texasi Fort Hood katonai bázison történt 2009-es lövöldözéssel összefüggésben Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet bűnözéskutatási és elemzési osztályvezetője az InfoRádiónak elmondta: az amerikai kormány példát akar statuálni a nyilvános kivégzéssel, viszont egy ilyen esemény megrendítheti az állam moralitását, és pszichésen is rossz hatással van az emberekre.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
Tisza-kormány: lemondott Tótth András energetikáért felelős államtitkár és a MEKH elnöke is, új taggal bővült a Médiatanács

Tisza-kormány: lemondott Tótth András energetikáért felelős államtitkár és a MEKH elnöke is, új taggal bővült a Médiatanács

Kedden folytatódott a parlament plenáris ülése, a képviselők tárgyaltak a 2026-os költségvetés módosításáról, megválasztották a Médiatanács új tagjait és az NVVH elnökhelyetteseit. Este váratlanul lemondott Tótth András energetikáért felelős államtitkár és Juhász Edit, a MEKH elnöke is. Az este folyamán az is kiderült, hogy utóbbi pozícióját Losonczy Géza veszi át.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×