Infostart.hu
eur:
390.28
usd:
339.42
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart a Köln–Bonn repülőtér nemzetközi repülőtéren a Nyugat és Oroszország között lezajlott fogolycserét követően 2024. augusztus elsején. A hidegháború óta a legjelentősebb fogolycserét hajtotta végre a Nyugat Oroszországgal és Fehéroroszországgal, a végrehajtás részleteit a török hírszerzés (MIT) szervezte meg. Hét országból összesen 26 embert adtak át egymásnak a felek az ankarai Esenboga repülőtéren.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Christoph Reichwein

Olaf Scholz bírálja a német sajtót

A kancellár szerint a német sajtó nem tükrözi átfogóan az Ukrajnának küldött fegyverek körüli vitát.

A német sajtó nem tükrözi átfogóan a kijevi vezetésnek nyújtott német katonai támogatása körüli vitát; a fegyverszállításokkal kapcsolatban kritikus hangok nem kapnak elég figyelmet - vélekedett Olaf Scholz német kancellár az SV-csoporthoz tartozó regionális lapoknak adott, hétfőn közzétett interjújában.

A német kancellár elmondta, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás mértékének számos ellenzőjével beszélt Kelet- és Nyugat-Németországban egyaránt, s szerinte ezen emberek nézőpontját nem tükrözi a sajtó.

Scholz újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy nyilvános gyűléseken az emberek folyton kérdezgetik a katonai segélyekről, a sajtó azonban nem.

"Ezt a kérdést sokáig fel sem tették interjúkban és alig játszott szerepet a hírlapokban, televízióban, vagy a rádióban" - érvelt a német kancellár. Mint mondta, újságírók egyedül arról faggatják, hogy Németország elegendő katonai segélyt küld-e.

Mindennek eredményeképpen - így a kancellár - az ukrajnai konfliktusról szóló vita féloldalassá vált, "s a társadalmi vitában meghatározó nézőpont elkezdett hiányozni a médiában folytatott vitából".

Mindez pedig Scholz szerint megnehezítette a németek meggyőzését Ukrajna katonai támogatásának további szükségéről.

Scholz hangsúlyozta, még ennél is aggasztóbb az, hogy ez olyan aggályokat vet fel, hogy a német politika és sajtó túlzott közelségbe került. "A legrosszabb, ami demokráciánkkal történhet, ha a sajtót és a politikát egyként kezelik" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×