Infostart.hu
eur:
399.75
usd:
343.55
bux:
99833.93
2025. július 17. csütörtök Elek, Endre
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) és Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart a moszkvai Kremlben 2022. február 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Sergey Guneev

Olaf Scholzot küldenék Vlagyimir Putyinhoz békeügyben

A németek körében felmérést végeztek a kérdésben. Kelet-Németországban volt magasabb a támogatók aránya. A németek jelentős része felől Ukrajna a békéért akár területet is veszthet.

A németek többsége azt szeretné, ha Olaf Scholz kancellár csaknem két év után újra párbeszédet folytatna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - derült ki egy pénteken közzétett felmérésből.

A YouGov brit közvéleménykutató csoport által a dpa német hírügynökség megbízásából végzett felmérés szerint a németek 59 százaléka támogatja, hogy a két vezető telefonon beszéljen egymással. A felvetést a megkérdezettek 26 százaléka elutasította, míg 15 százalékuk nem adott rá választ.

Kelet-Németországban a megkérdezettek 68 százaléka támogatta, és 19 százaléka utasította el a két vezető újbóli kapcsolatfelvételének a lehetőségét.

A felmérést az indokolta, hogy

Olaf Scholz már hetek óta szorgalmazza az ukrajnai háború lezárását célzó második békekonferencia megrendezését,

amelyen álláspontja szerint Oroszországnak is részt kellene vennie, miután Oroszországot nem hívták meg a legutóbbi, júniusban Svájcban rendezett békecsúcsra.

Emellett a megkérdezettek csaknem fele gondolja úgy, hogy a béke érdekében Ukrajnának le kellene mondania egyes területeiről. Mintegy 39 százalékuk szerint Kijevnek egy négyzetcentimétert sem kellene feladnia, míg 22 százalékuk úgy véli, hogy a béke zálogaként le kell mondania az Oroszország által tíz éve annektált Krím félsziget visszaszerzéséről is. További 23 százalék szerint Kijevnek a Krím mellett azokat a területeket is fel kellene adnia, amelyeket Oroszország az ukrajnai háború több mint két évvel ezelőtti kirobbanása óta megszállt. Így összességében

a válaszadók 45 százaléka támogatja ukrán területek átadását Oroszországnak.

A válaszok egyúttal éles megosztottságot mutatnak abban a kérdésben is, hogy Ukrajna engedélyt kapjon-e nagy hatótávolságú nyugati fegyverek bevetésére oroszországi területek ellen. A megkérdezettek 42 százaléka támogatja, míg 43 százaléka ellenzi ezt a lépést.

A német kancellár pénteken Berlinben tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ez a két vezető harmadik találkozója öt héten belül. A megbeszélések középpontjában feltehetően az ukrajnai háború békés megoldására irányuló erőfeszítések, valamint az Ukrajnának nyújtandó további katonai támogatás áll majd.

Olaf Scholz és Vlagyimir Putyin legutóbb 2022. december 2-án beszélt egymással telefonon, ám a német kancellár azóta többször is utalt arra, hogy újra párbeszédbe bocsátkozna az orosz elnökkel.

Címlapról ajánljuk
Migrációkutató: nyolcmillió bevándorló pörgette a csúcsra a spanyol gazdaságot

Migrációkutató: nyolcmillió bevándorló pörgette a csúcsra a spanyol gazdaságot

Spanyolország az elmúlt években látványos demográfiai és migrációs átalakuláson ment keresztül, ami megváltoztatta a munkaerőpiacot is. A népességnövekedés szinte kizárólag a bevándorlásnak köszönhető. Az új munkahelyeken 90 százalékban dolgoznak migránsok, és tavaly 13,5 százalékkal növekedett a spanyol gazdaság – mondta el az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet elemzője.

Uniós biztos: hatalmas támogatást kaphatnak a gazdák a következő költségvetésből

Az agráriumra a hosszú távú uniós költségvetési javaslatban legalább 302 milliárd euró jut, ami a jelenlegi, 2027-ben lejáró időszak teljes költségvetésének a 80 százalékának felel meg - jelentette ki Christophe Hansen a mezőgazdaságért felelős biztos Brüsszelben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.17. csütörtök, 18:00
Kiss László
Széchenyi- és Prima Primissima-díjas csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Intézet főigazgatója
Trump cáfolatára visszapattantak az amerikai tőzsdék

Trump cáfolatára visszapattantak az amerikai tőzsdék

Bizonytalan a hangulat a világ tőzsdéin, az amerikai blue chipeket tömörítő Dow jelentősebb eséssel zárt kedden, míg a Nasdaq erősödni tudott és ma reggel az ázsiai indexek is felemás elmozdulást mutattak. Európában csökkenésekkel indul a nap a vezető tőzsdéken, nem sokkal később azonban pluszba fordult az irányadó indexek többsége és kismértékben a BUX is emelkedett, az index ismét 100 ezer pont felett járt. A kereskedelmi háborús hírek mellett a vállalati negyedéves gyorsjelentések voltak ma a fókuszban, több nagybank közzétette számait, de érkeztek fontos makroadatok is, amelyek a vámháború hatásairól árulkodnak. Donald Trump közben kirúgással fenyegette meg a Fed elnökét, amire megütötték kissé az amerikai tőzsdéket, a cáfolatra viszont visszapattantak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×