Infostart.hu
eur:
364.36
usd:
310.97
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) és Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart a moszkvai Kremlben 2022. február 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Sergey Guneev

Olaf Scholzot küldenék Vlagyimir Putyinhoz békeügyben

A németek körében felmérést végeztek a kérdésben. Kelet-Németországban volt magasabb a támogatók aránya. A németek jelentős része felől Ukrajna a békéért akár területet is veszthet.

A németek többsége azt szeretné, ha Olaf Scholz kancellár csaknem két év után újra párbeszédet folytatna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - derült ki egy pénteken közzétett felmérésből.

A YouGov brit közvéleménykutató csoport által a dpa német hírügynökség megbízásából végzett felmérés szerint a németek 59 százaléka támogatja, hogy a két vezető telefonon beszéljen egymással. A felvetést a megkérdezettek 26 százaléka elutasította, míg 15 százalékuk nem adott rá választ.

Kelet-Németországban a megkérdezettek 68 százaléka támogatta, és 19 százaléka utasította el a két vezető újbóli kapcsolatfelvételének a lehetőségét.

A felmérést az indokolta, hogy

Olaf Scholz már hetek óta szorgalmazza az ukrajnai háború lezárását célzó második békekonferencia megrendezését,

amelyen álláspontja szerint Oroszországnak is részt kellene vennie, miután Oroszországot nem hívták meg a legutóbbi, júniusban Svájcban rendezett békecsúcsra.

Emellett a megkérdezettek csaknem fele gondolja úgy, hogy a béke érdekében Ukrajnának le kellene mondania egyes területeiről. Mintegy 39 százalékuk szerint Kijevnek egy négyzetcentimétert sem kellene feladnia, míg 22 százalékuk úgy véli, hogy a béke zálogaként le kell mondania az Oroszország által tíz éve annektált Krím félsziget visszaszerzéséről is. További 23 százalék szerint Kijevnek a Krím mellett azokat a területeket is fel kellene adnia, amelyeket Oroszország az ukrajnai háború több mint két évvel ezelőtti kirobbanása óta megszállt. Így összességében

a válaszadók 45 százaléka támogatja ukrán területek átadását Oroszországnak.

A válaszok egyúttal éles megosztottságot mutatnak abban a kérdésben is, hogy Ukrajna engedélyt kapjon-e nagy hatótávolságú nyugati fegyverek bevetésére oroszországi területek ellen. A megkérdezettek 42 százaléka támogatja, míg 43 százaléka ellenzi ezt a lépést.

A német kancellár pénteken Berlinben tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ez a két vezető harmadik találkozója öt héten belül. A megbeszélések középpontjában feltehetően az ukrajnai háború békés megoldására irányuló erőfeszítések, valamint az Ukrajnának nyújtandó további katonai támogatás áll majd.

Olaf Scholz és Vlagyimir Putyin legutóbb 2022. december 2-án beszélt egymással telefonon, ám a német kancellár azóta többször is utalt arra, hogy újra párbeszédbe bocsátkozna az orosz elnökkel.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×