Infostart.hu
eur:
355.95
usd:
308.74
bux:
133710.4
2026. június 9. kedd Félix
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) és Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart a moszkvai Kremlben 2022. február 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Sergey Guneev

Olaf Scholzot küldenék Vlagyimir Putyinhoz békeügyben

A németek körében felmérést végeztek a kérdésben. Kelet-Németországban volt magasabb a támogatók aránya. A németek jelentős része felől Ukrajna a békéért akár területet is veszthet.

A németek többsége azt szeretné, ha Olaf Scholz kancellár csaknem két év után újra párbeszédet folytatna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - derült ki egy pénteken közzétett felmérésből.

A YouGov brit közvéleménykutató csoport által a dpa német hírügynökség megbízásából végzett felmérés szerint a németek 59 százaléka támogatja, hogy a két vezető telefonon beszéljen egymással. A felvetést a megkérdezettek 26 százaléka elutasította, míg 15 százalékuk nem adott rá választ.

Kelet-Németországban a megkérdezettek 68 százaléka támogatta, és 19 százaléka utasította el a két vezető újbóli kapcsolatfelvételének a lehetőségét.

A felmérést az indokolta, hogy

Olaf Scholz már hetek óta szorgalmazza az ukrajnai háború lezárását célzó második békekonferencia megrendezését,

amelyen álláspontja szerint Oroszországnak is részt kellene vennie, miután Oroszországot nem hívták meg a legutóbbi, júniusban Svájcban rendezett békecsúcsra.

Emellett a megkérdezettek csaknem fele gondolja úgy, hogy a béke érdekében Ukrajnának le kellene mondania egyes területeiről. Mintegy 39 százalékuk szerint Kijevnek egy négyzetcentimétert sem kellene feladnia, míg 22 százalékuk úgy véli, hogy a béke zálogaként le kell mondania az Oroszország által tíz éve annektált Krím félsziget visszaszerzéséről is. További 23 százalék szerint Kijevnek a Krím mellett azokat a területeket is fel kellene adnia, amelyeket Oroszország az ukrajnai háború több mint két évvel ezelőtti kirobbanása óta megszállt. Így összességében

a válaszadók 45 százaléka támogatja ukrán területek átadását Oroszországnak.

A válaszok egyúttal éles megosztottságot mutatnak abban a kérdésben is, hogy Ukrajna engedélyt kapjon-e nagy hatótávolságú nyugati fegyverek bevetésére oroszországi területek ellen. A megkérdezettek 42 százaléka támogatja, míg 43 százaléka ellenzi ezt a lépést.

A német kancellár pénteken Berlinben tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ez a két vezető harmadik találkozója öt héten belül. A megbeszélések középpontjában feltehetően az ukrajnai háború békés megoldására irányuló erőfeszítések, valamint az Ukrajnának nyújtandó további katonai támogatás áll majd.

Olaf Scholz és Vlagyimir Putyin legutóbb 2022. december 2-án beszélt egymással telefonon, ám a német kancellár azóta többször is utalt arra, hogy újra párbeszédbe bocsátkozna az orosz elnökkel.

Címlapról ajánljuk
Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Egy új AI-modell mögött ma már nemcsak kutatók és mérnökök állnak, hanem erőművek, félvezetőgyárak, tőzsdei befektetők, jogászok és kormányzati stratégiák is. A mesterséges intelligencia a 2020-as évek közepére geopolitikai tényezővé vált. Az Egyesült Államok vezet, de ennek megvan az ára. Kína gyorsan zárkózik fel, de csak korlátok között. Az Európai Unió pedig szabályoz, miközben a versenyben lemarad. A jövőt meghatározó nagy kérdés azonban egészen más lesz.

„Nagyon nagy disznóság történt” – miniszteri válasz az Országgyűlésben

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, egy Pécs melletti fejlesztésről, a TeSzedd! akcióról, a szentendrei HÉV fejlesztéséről, és a tiszaújvárosi CCGT-beruházásról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelynek lényege a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelése. A benzin nettó készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra, a gázolajé 300,48 forintról 310,47 forintra nő literenként. A kormány ezzel a piaci folyamatokat kívánja lekövetni, feltehetően azért, hogy csökkentse a stratégiai készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×