eur:
400.88
usd:
366.69
bux:
74266.7
2024. október 11. péntek Brigitta
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) és Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart a moszkvai Kremlben 2022. február 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Sergey Guneev

Olaf Scholzot küldenék Vlagyimir Putyinhoz békeügyben

A németek körében felmérést végeztek a kérdésben. Kelet-Németországban volt magasabb a támogatók aránya. A németek jelentős része felől Ukrajna a békéért akár területet is veszthet.

A németek többsége azt szeretné, ha Olaf Scholz kancellár csaknem két év után újra párbeszédet folytatna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - derült ki egy pénteken közzétett felmérésből.

A YouGov brit közvéleménykutató csoport által a dpa német hírügynökség megbízásából végzett felmérés szerint a németek 59 százaléka támogatja, hogy a két vezető telefonon beszéljen egymással. A felvetést a megkérdezettek 26 százaléka elutasította, míg 15 százalékuk nem adott rá választ.

Kelet-Németországban a megkérdezettek 68 százaléka támogatta, és 19 százaléka utasította el a két vezető újbóli kapcsolatfelvételének a lehetőségét.

A felmérést az indokolta, hogy

Olaf Scholz már hetek óta szorgalmazza az ukrajnai háború lezárását célzó második békekonferencia megrendezését,

amelyen álláspontja szerint Oroszországnak is részt kellene vennie, miután Oroszországot nem hívták meg a legutóbbi, júniusban Svájcban rendezett békecsúcsra.

Emellett a megkérdezettek csaknem fele gondolja úgy, hogy a béke érdekében Ukrajnának le kellene mondania egyes területeiről. Mintegy 39 százalékuk szerint Kijevnek egy négyzetcentimétert sem kellene feladnia, míg 22 százalékuk úgy véli, hogy a béke zálogaként le kell mondania az Oroszország által tíz éve annektált Krím félsziget visszaszerzéséről is. További 23 százalék szerint Kijevnek a Krím mellett azokat a területeket is fel kellene adnia, amelyeket Oroszország az ukrajnai háború több mint két évvel ezelőtti kirobbanása óta megszállt. Így összességében

a válaszadók 45 százaléka támogatja ukrán területek átadását Oroszországnak.

A válaszok egyúttal éles megosztottságot mutatnak abban a kérdésben is, hogy Ukrajna engedélyt kapjon-e nagy hatótávolságú nyugati fegyverek bevetésére oroszországi területek ellen. A megkérdezettek 42 százaléka támogatja, míg 43 százaléka ellenzi ezt a lépést.

A német kancellár pénteken Berlinben tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ez a két vezető harmadik találkozója öt héten belül. A megbeszélések középpontjában feltehetően az ukrajnai háború békés megoldására irányuló erőfeszítések, valamint az Ukrajnának nyújtandó további katonai támogatás áll majd.

Olaf Scholz és Vlagyimir Putyin legutóbb 2022. december 2-án beszélt egymással telefonon, ám a német kancellár azóta többször is utalt arra, hogy újra párbeszédbe bocsátkozna az orosz elnökkel.

Címlapról ajánljuk
Csík János a döntéséről: muszáj lassítanom, tele van a testem csavarokkal

Csík János a döntéséről: muszáj lassítanom, tele van a testem csavarokkal

Nem hagyja abba a zenélést, csak a saját, kicsit lassabb tempójában folytatja tovább - mondta az InfoRádióban Csík János. A Kossuth-díjas zenész, a Csík zenekar alapítójának életében ezzel egy meghatározó időszak zárul le, a nevét viselő együttes 2025-től Gál Tiborral folytatja a munkát. Csík János hangsúlyozta: nem zenekaron belüli feszültség miatt hozta meg a döntését a kilépésről, minden taggal baráti viszonyt ápol, és a jövőben is szívesen lép fel majd vendégművészként a Csík zenekarral.

Orbán Viktor péntek reggel: a szerdai strasbourgi vita "rock and roll" volt

Interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak péntek reggel. Szerinte Strasbourgban annak a bejelentése történt meg szerdán, hogy meg akarják buktatni a magyar kormányt, és azt is megmondták, ki vezesse. De Orbán Viktor bejelentette "az ellenállást". Meghirdette a 2025-ben reményei szerint 3-6 százalékos gazdasági növekedést szavatoló gazdasági stratégiát, 3 elemet fel is fedett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.11. péntek, 18:00
Lánszki Regő
az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, országos főépítész
Ennyivel fog növekedni évente az akkumulátoros energiatárolók piaca Európában

Ennyivel fog növekedni évente az akkumulátoros energiatárolók piaca Európában

Az európai napelem és akkumulátoros energiatárolás gyors fejlődése új lehetőségeket teremt mind a megújuló energia fejlesztőinek, mind az ipari és kereskedelmi fogyasztóknak, de egyúttal jelentős kihívásokkal is jár. A negatív áramárak megjelenése és a hálózati kapacitások szűkössége olyan problémák, amelyek befolyásolhatják az ágazat növekedését. Ezeknek a kihívásoknak a megoldása érdekében kritikus, hogy az ösztönző rendszereket helyesen alakítsák ki, és hogy a hálózati díjak olyan magatartást ösztönözzenek, amely támogatja a megújulók integrációját. – mondta Jan Osenberg, a SolarPower Europe Senior Policy Advisora a Portfolio Energy Investment Forumon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×