Az Európa Tanács igazságügyi miniszterei aláírták az első, nemzetközi jogilag kötelező érvényű keretegyezményt, ami biztosítja, hogy a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek használata összhangban legyen az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal, olvasható a strasbourgi székhelyű testület hivatalos oldalán. Az Európa Tanács igazságügyi minisztereinek vilniusi konferenciáján Andorra, Grúzia, Izland, Norvégia, a Moldovai Köztársaság, San Marino, az Egyesült Királyság, valamint Izrael, az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió írta alá az egyezményt - írja a Telex.
A portál idézi Marija Pejčinović Burićot, az Európa Tanács főtitkárát, aki szerint biztosítani kell, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése ne aláássa, hanem alátámassza a normáinkat. A szerződés olyan jogi keretet biztosít, amely a mesterséges intelligenciával működő rendszerek teljes életciklusára kiterjed.
Az Európai Unió nemrég jogszabályt fogadott el a mesterséges intelligenciáról, tavaly pedig a technológiában élenjáró amerikai cégek vállalták, hogy tartani fogják magukat nyolc alapelvhez a fejlesztés során (a Meta, a Microsoft és az OpenAI mellett az Amazon, az ex-OpenAI-osok által alapított Anthropic, a Google és a Pi nevű chatbottal ismertté vált Inflection). Az ő alapelveik között szerepel egyebek között, hogy
- megosztják a tudásukat az MI kockázatainak kezeléséről a többi iparági szereplővel, kormányokkal, civilekkel és egyetemekkel is;
- invesztálnak a kiberbiztonságba;
- alávetik a termékeiket külsős vizsgálatoknak;
- olyan módszereket dolgoznak ki, amelyekkel egyértelművé lehet tenni, hogy egy adott tartalmat MI generált-e;
- előtérbe helyezik az MI társadalmi hatásaira vonatkozó kutatásokat.
