Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Unsplash.com

Norvégia bezárja képviseletét a Palesztin Hatóságnál

Norvégia azért zárja be képviseleti irodáját a Palesztin Hatóságnál, mert az izraeli külügyminisztérium megfosztotta diplomáciai státuszától az ott dolgozó nyolc norvég alkalmazottat.

Az izraeli külügyminisztérium azért vonta vissza a nyolc norvég diplomata státuszát, mert Norvégia az iszlamista Hamász terrorszervezet október 7-i mészárlását követően elismerte a palesztin államot, és támogatta az elfogatóparancs kiadását Benjámin Netanjahu miniszterelnök és más izraeli vezetők ellen - olvasható Jiszrael Katz külügyminiszter X-oldalán.

"Aki ellenünk cselekszik, mi is ellene fogunk cselekedni. Továbbra is megőrizzük Izrael Állam státuszát és nemzeti önbecsülését" - írta vasárnap az eset nyomán a külügyminiszter.

A nyolc, diplomáciai státuszát elvesztő diplomata a döntés nyomán kénytelen lesz elhagyni Izraelt.

A diplomatáknak azt mondták, hogy egy héten belül visszavonják az akkreditációjukat, három hónapon belül pedig a vízumukat is, de mindannyiuknak felajánlották, hogy új akkreditációt kérjenek.

Espen Barth Eide, Norvégia külügyminisztere szélsőségesnek és ésszerűtlennek nevezte "Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormányának döntését", és megígérte, hogy Oslo a kudarcok ellenére tovább dolgozik az "életképes palesztin államért".

Norvégia pénteken bezárt képviselete a ciszjordániai Al-Ram városban működött.

A döntés "a palesztinok és a Palesztin Hatóság, a nemzetközi jog védelmezői, a kétállami megoldás és a palesztinok önrendelkezési joga ellen irányul" - közölte Barth Eide, és megfogadta, hogy Oslo nem engedi meg, hogy a bezárás befolyásolja "munkáját egy életképes palesztin államért".

Az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is bírálta a diplomáciai státuszok visszavonását, és felhívta a figyelmet Norvégiának az elmúlt három évtizedben az izraeli-palesztin béketörekvésekben játszott szerepére.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×