Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 2. szombat Zsigmond
Nyitókép: Pixabay.com

Csábító az új állampolgársági törvény: rohamosan nő a honosítási kérelmek száma Németországban

Több mint egy hónapja lépett életbe Németországban az új állampolgársági törvény, és azóta megemelkedett a német útlevélért folyamodók száma. Több német tartomány hatóságai "ugrásszerű" növekedésről tájékoztattak, különösen Bajorországban, valamint az önálló tartománynak számító Hamburgban magas a kérelmek száma.

Június 27-én lépett életbe Németországban az új állampolgársági, más elnevezéssel honosítási törvény. A Die Welt című lap a bajor belügyminisztériumra hivatkozva arról számolt be, hogy idén januártól májusig havonta átlagosan több mint 5600 kérelmet nyújtottak be. Júniusban már a kérelmek száma meghaladta a 8400-at. A júliusi adatok még nem állnak rendelkezésre, de a bajor hatóságok szerint további növekedés várható. A kérelmek folyamatosan növekvő száma miatt a korábbiaknál jóval hosszabb feldolgozási idővel kell számolni.

Hasonló értékelés érkezett más tartományi szervektől is. A kérelmeket előzetes egyeztetés után személyesen kell benyújtani az illetékes hatóságoknál. A kormánykoalíció által tető alá hozott új állampolgársági törvény előirányozza, hogy – amennyiben a kérelmező megfelel a feltételeknek – az addig érvényben volt nyolc helyett immár öt év után jár a honosítás joga. Sőt már három év után is abban az esetben, ha a kérelmező németországi tartózkodása idején "különleges integrációs tevékenységet" végzett. Ilyen tevékenységet jelenthet mindenekelőtt a jó iskolai vagy munkahelyi teljesítmény, a kimagasló nyelvtudás vagy az önkéntes munka.

Az új törvény szerint általánosságban engedélyezett a többes állampolgárság is. Eszerint minden külföldi szülőtől Németországban született gyermek születése után megkapja a német állampolgárságot, és megtarthatja szülei állampolgárságát is Ennek feltétele ugyanakkor, hogy legalább az egyik szülő a korábbi nyolc év helyett legalább öt éve legálisan él Németországban, és állandó tartózkodási joggal rendelkezik.

A Bild információi szerint a listavezető Bajorország után a kérelmek számát tekintve Hamburg következik. A tartományban júliusban 76 százalékkal több kérelmet nyújtottak be, mint tavaly ugyanebben a hónapban. Mint ahogy az önálló tartománynak számító Berlinben is, ahol az illetékes hivatal szerint június 27. és július 27. között 5000 kérelmet nyújtottak be, azaz naponta átlagosan 200 kérelmet, míg tavaly ugyanebben az időszakban 1707-et. Brémában 41 százalékos volt az emelkedés, Schleswig-Holsteinben 38 százalékos, Hessenben pedig 27 százalékos.

Címlapról ajánljuk
Haszontalan tudásuk miatt rettegnek a most érettségizők az AI-tól és az okosrobotoktól

Haszontalan tudásuk miatt rettegnek a most érettségizők az AI-tól és az okosrobotoktól

Hétfőn 148 ezer magyar diák érettségizik, újabb fiatalok, akik retteghetnek attól, lesz-e munkahelyük, kell-e még a tudásuk 5 év múlva? 922 ezer átalakuló magyar munkahely, sötét gyárak és robotok, amelyek egymástól tanulnak. Előttünk egy társadalom, amelyet senki nem készített fel minderre és már nem a végrehajtás sebessége, hanem a stratégiai szemlélet lesz a legkeresettebb képesség.

Orbán Viktor kormánya nem hajt végre egy elmarasztaló bírósági ítéletet

Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos levélben tájékoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnököt arról, hogy Magyarország kormánya nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának a 2021-es gyermekvédelmi törvényt elmarasztaló ítéletét. A kormányfő szerint a bíróság politikai döntést hozott, amely sérti Magyarország szuverenitását és az Alaptörvényben rögzített alkotmányos önazonosságát.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, Kijev elutasította a tűzszüneti javaslatot - Híreink az ukrán frontról szombaton

Eltaláltak az ukránok egy lopakodó vadászbombázót, Kijev elutasította a tűzszüneti javaslatot - Híreink az ukrán frontról szombaton

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júniusban induló, átfogó hadseregreformot jelentett be, amelynek középpontjában a katonák illetményének emelése, a szerződéses szolgálati rendszer megerősítése és a régóta frontszolgálatot teljesítők fokozatos leszerelésének mérlegelése áll. Eközben Andrij Szibiha külügyminiszter manipulációnak minősítette Oroszország május 9-i tűzszüneti ajánlatát, állítva, hogy Kijev hivatalos javaslatot nem is kapott. Joschka Fischer, egykori német külügyminiszter szerint Trump második elnöksége alatt az amerikai európai szerepvállalás erodálódik, és Európa történelmi léptékű kényszer elé kerül: saját biztonsági és politikai felelősségét önállóbban kell megszerveznie.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×