eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pixabay.com

Csábító az új állampolgársági törvény: rohamosan nő a honosítási kérelmek száma Németországban

Több mint egy hónapja lépett életbe Németországban az új állampolgársági törvény, és azóta megemelkedett a német útlevélért folyamodók száma. Több német tartomány hatóságai "ugrásszerű" növekedésről tájékoztattak, különösen Bajorországban, valamint az önálló tartománynak számító Hamburgban magas a kérelmek száma.

Június 27-én lépett életbe Németországban az új állampolgársági, más elnevezéssel honosítási törvény. A Die Welt című lap a bajor belügyminisztériumra hivatkozva arról számolt be, hogy idén januártól májusig havonta átlagosan több mint 5600 kérelmet nyújtottak be. Júniusban már a kérelmek száma meghaladta a 8400-at. A júliusi adatok még nem állnak rendelkezésre, de a bajor hatóságok szerint további növekedés várható. A kérelmek folyamatosan növekvő száma miatt a korábbiaknál jóval hosszabb feldolgozási idővel kell számolni.

Hasonló értékelés érkezett más tartományi szervektől is. A kérelmeket előzetes egyeztetés után személyesen kell benyújtani az illetékes hatóságoknál. A kormánykoalíció által tető alá hozott új állampolgársági törvény előirányozza, hogy – amennyiben a kérelmező megfelel a feltételeknek – az addig érvényben volt nyolc helyett immár öt év után jár a honosítás joga. Sőt már három év után is abban az esetben, ha a kérelmező németországi tartózkodása idején "különleges integrációs tevékenységet" végzett. Ilyen tevékenységet jelenthet mindenekelőtt a jó iskolai vagy munkahelyi teljesítmény, a kimagasló nyelvtudás vagy az önkéntes munka.

Az új törvény szerint általánosságban engedélyezett a többes állampolgárság is. Eszerint minden külföldi szülőtől Németországban született gyermek születése után megkapja a német állampolgárságot, és megtarthatja szülei állampolgárságát is Ennek feltétele ugyanakkor, hogy legalább az egyik szülő a korábbi nyolc év helyett legalább öt éve legálisan él Németországban, és állandó tartózkodási joggal rendelkezik.

A Bild információi szerint a listavezető Bajorország után a kérelmek számát tekintve Hamburg következik. A tartományban júliusban 76 százalékkal több kérelmet nyújtottak be, mint tavaly ugyanebben a hónapban. Mint ahogy az önálló tartománynak számító Berlinben is, ahol az illetékes hivatal szerint június 27. és július 27. között 5000 kérelmet nyújtottak be, azaz naponta átlagosan 200 kérelmet, míg tavaly ugyanebben az időszakban 1707-et. Brémában 41 százalékos volt az emelkedés, Schleswig-Holsteinben 38 százalékos, Hessenben pedig 27 százalékos.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×