Jó kompromisszum született a 75. évfordulós NATO-csúcsértekezleten, ezért is tudta Magyarország aláírni a zárónyilatkozatot – fogalmazott az InfoRádióban Demkó Attila, jelezve: ebben szerepel Ukrajna és a keleti tagállamok támogatása, továbbá a déli kihívások jelentette probléma, vagyis az afrikai és közel-keleti instabilitás és az illegális migráció kérdésköre.

Ezen túlmenően

a szövetségnek láthatóan sikerült megállnia, hogy mélyebben belekeveredjen az ukrajnai háborúba,

noha a nyilatkozata úgy fogalmaz: Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan – vélekedett az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője, aki szerint „ezek alapvetően szavak”. Emlékeztetett: Ukrajna 2008-ban kapott meghívót az észak-atlanti szövetségbe, de az elmúlt 16 évben nem lett NATO-tag. Ráadásul ebben a kérdésben az ukrán népnek is van szava; most a lakosság többsége támogatja a csatlakozást, de például amikor a meghívás először felmerült, 60-70 százalék ellene volt, az pedig ebben a pillanatban nem tudható, mi lesz öt vagy tíz év múlva.

Ami Oroszországot illeti, bizonyosan nem örülnek annak, hogy a csúcson elhangzott, hogy a NATO-tagállamok katonai költségvetése jelentősen nőtt – a 32 államból 23-ban már 2 százalék fölött van, néhány országban pedig a 3-4 százalékot is eléri –, ahogyan annak sem, hogy Svédország és Finnország csatlakozott a szövetséghez. Vagyis több olyan dolog is történt az orosz agresszió hatásaként, arra való reakcióként, ami gyengíti Oroszországot, így nyilván negatívan értékelik a csúcsot. Ugyanakkor – tette hozzá Demkó Attila –, azt is láthatják, hogy a szövetség nem lépi át az „utolsó vörös vonalat”, sokan ugyanis, közük az észtek és a lengyelek, erősebb bejelentést vártak, ezért nem is elégedettek maradéktalanul a kompromisszumos zárónyilatkozattal.

A szakértő az offenzíva várható alakulása kapcsán úgy fogalmazott: nyilván az oroszok mielőbb szeretnék lezárni a háborút, kérdés, hogy ezért hajlandók-e 300-400 ezer katonát mozgósítani, és fel tudják-e szerelni őket. Láthatóan nem, ezért sem történt az orosz elnökválasztás után mozgósítás – mondta Demkó Attila, aki szerint önmagában egy diplomáciai esemény, mint egy NATO-csúcsértekezlet – aminek sok a külvilágnak szóló üzenete, de a legfőbb kérdések mégsem ott dőlnek el –, nem változtatja meg az orosz taktikát.

A kijevi gyermekkórház elleni támadásról

Mint arról az Infostart is beszámolt, hétfőn az orosz hadsereg az ukrán nagyvárosok ellen intézett tömeges légitámadást. Egy rakéta Kijevben eltalálta az ország legnagyobb gyermekkórházát is. Az óriási nemzetközi felháborodást kiváltó estre Moszkva azzal reagált, hogy hadserege kizárólag katonai és hadiipari célpontokat támadott Ukrajnában.

Az eset kapcsán Demkó Attila azt mondta, nyilván százszázalékos bizonyosság nincsen, és Kijevben azt fogják mondani, hogy egy orosz rakéta csapódott be, ami a roncsok alapján amúgy azonosítható. De végeredményében teljesen mindegy, mert még ha egy meghibásodott eszközről is van szó, akkor is Oroszország felelőssége.