Infostart.hu
eur:
364.82
usd:
325.98
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Joe Biden amerikai elnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (j) a NATO washingtoni csúcstalálkozójának ülésére érkező Peter Pellegrini szlovák elnököt fogadja 2024. július 10-én. A védelmi szervezetet 75 évvel korábban, 1949. április 4-én alapították az amerikai fővárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Peter Pellegrini: hiányozni fognak Európában az Ukrajnának szánt légvédelmi rendszerek

Szlovákia kulcsfontosságúnak tekinti a NATO keleti légvédelmének megerősítését, de ha Ukrajnának újabb légvédelmi rendszereket küldenek, ez azt jelenti, hogy nem marad elég belőlük a NATO tagországai számára – mondta a washingtoni csúcson tartózkodó Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök. Az államfő szerint Ukrajna NATO csatlakozásának kérdését csak azután lehet megnyitni, amikor már béke lesz az országban.

Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök üdvözölte Joe Biden amerikai elnök Ukrajna légtere védelmének megerősítéséről szóló döntését. A NATO washingtoni csúcstalálkozóján azonban figyelmeztetett, hogy ennek következményei lehetnek a NATO keleti szárnyának országaira nézve. „Szlovákia számára létfontosságú, hogy a keleti szárny légvédelme megerősödjön” – közölte. Hozzátette, üdvözli Joe Biden döntését Oroszország közelmúltbeli, ukrán területet ért támadásai, és a civil áldozatok tragédiája miatt is.

Peter Pellegrini azt tervezi, hogy a NATO-csúcson és az ahhoz kapcsolódó nyilvános fórumon rákérdezzen, hogy az Egyesült Államoknak és Európa védelmi iparának megvannak-e a képességei ahhoz, hogy a keleti szárny átfogó légvédelmére vonatkozó terveket meg tudja valósítani. „Néhány újabb légvédelmi felszerelés szállítása Ukrajnának azt jelenti, hogy a NATO-tagországok számára nem marad elegendő, és Szlovákia valószínűleg továbbra is hatékony légtérvédelem nélkül marad” – mondta az államfő.

Szlovákia még tavaly tavasszal, az előző kormány idején, Eduard Heger ügyvezető kabinetjének döntésével teljes vadászrepülőgép-állományát, 13 darab MiG–29-est és egy Kub légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának, illetve már egy évvel korábban ugyancsak Kijevnek ajándékozták az ország SZ-300-as légvédelmi rendszerét is. A korábban is számos részről bírált döntés kapcsán Robert Kaliňák jelenlegi védelmi miniszter a múlt hónapban jelentette be, hogy az ügyben eljárást indítanak, mert a Heger-kabinetnek ügyvezető kormányként nem volt hatásköre ilyen fajsúlyos kérdésben döntést hozni.

Peter Pellegrini megerősítette, hogy Szlovákia hozzájárul az Ukrajnának szánt, összesen 40 milliárd dolláros csomaghoz, és ezt a kiadást beleszámítja a kétszázalékos védelmi költségekbe. A Washingtonban tartózkodó szlovák államfő beszélt Ukrajna jövőbeni NATO-csatlakozási terveiről is. Úgy fogalmazott, Szlovákia maximálisan támogatja Ukrajna uniós integrációs törekvéseit, és minden know-how-ját rendelkezésre bocsátja a reformokhoz. „Ahhoz a megszövegezéshez azonban ragaszkodunk, amely Ukrajna NATO-tagságáról szól, azaz, hogy csak akkor lehet ezt a kérdést felvetni, ha Ukrajnában béke lesz, és nem lesz folyamatban katonai konfliktus” – mondta az államfő, majd hozzátette, ez akkor lesz így, ha teljesülnek az ehhez szükséges feltételek, és ha a NATO valamennyi tagállama egyetért ezzel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: hamarosan jönnek az első eredmények – Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Amerikai választás 2026: hamarosan jönnek az első eredmények – Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Eljött az amerikai félidős választások napja. Az amerikai választók ma az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. A szavazás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zárnak Kentuckyban és Indianában. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×