Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Patriot föld-levegő rakétarendszert mutatnak be a Varsó-Ramom katonai repülőtéren 2023. április 20-án. A radomi repülőtéren a lengyel katonák a Patriot rakétarendszerek, valamint a Mala Narew és a Pilica légvédelmi rendszerek használatát sajátítják el.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Pawel Supernak

Joe Biden üzent Oroszországnak a NATO-csúcs előtt

Az amerikai elnök felszólalásával kezdődött meg a 2024-es NATO-csúcstalálkozó.

Joe Biden beszédében felemlegette az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének történetét a tengelyhatalmak legyőzésétől a hidegháborún és a délszláv háborún keresztül egészen Finnország és Svédország közelmúltbeli csatlakozásáig. A NATO-t egyértelműen úgy határozta meg, mint ami 75 éve a demokrácia védelmi szövetsége -írja az Index a Politico cikkére hivatkozva.

A demokrata elnök kijelentette: 2020-ban, amikor elnökké választottak, csak 9 NATO-ország költötte a GDP-jének 2 százalékát védelemre. Ebben az évben viszont már 23 szövetséges is legalább 2 százalékot költ katonai célokra, néhányan még ennél is többet.

Az elnök az európai szövetségeseknek is üzent válaszként arra, hogy az elnöki versenyben jelenleg esélyesebbnek tartott Donald Trump többször is olyan kijelentést tett, hogy egy esetleges orosz támadás esetén nem fogja megvédeni az európai szövetségeseket. Biden ezzel szemben felemlegette, hogy a 2001.szeptember 11-i terrortámadás után a szövetségesek hűséges barátokként támogatták az Egyesült Államokat a terrorizmus elleni harcban, amit sohasem fognak elfelejteni.

Az elnök Ukrajnával kapcsolatban úgy fogalmazott: Vlagyimir Putyin orosz elnök egész Ukrajnát el akarja foglalni, és célja elpusztítani az ukrán kultúrát, majd hozzátette:

"Ukrajna meg tudja, és meg is fogja állítani Putyint. Oroszország nem fog győzni. Ukrajna fog győzni."

Megemlítette azt is, hogy 350 ezer orosz katona már biztosan meghalt a harcokban, közel egymillió orosz civil pedig már elmenekült Putyin elnök egyre keményebb rezsimje elől.

Konkrét bejelentést is tett Joe Biden, teljesítik Kijev kérését, és új légvédelmi rendszereket szállítanak Ukrajnának. Az Egyesült Államok és négy NATO-szövetséges ország – Hollandia, Németország, Olaszország, Románia – idén négy Patriot légvédelmi rendszert és a hozzájuk tartozó alkatrészeket, valamint egy SAMP/T föld-levegő rakétarendszert küld az Oroszországgal szemben honvédő háborút vívó országnak - írja a portál.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×